Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-02-28 / 6. szám

97 nagyságra szintén valamivel kisebb a fogolynál, melle azonban épen olly alkatú. Tollazata sajátságos: a hím feje sárgaveres, a tojóé sárgahamvas; hátának tollazata hasonlít a túzokéhoz ; melltollazata a nyak végződésénél s a mell kezdeténél vagy is a begy vonalán vadgerliczeszerü, vékony ives fekete csikókkal; hasaallja a hímnek feketebarna, a tojóé hasonlít a fogolyéhoz; farkuk hoszabb és nem széles mint a fo­golyé, hanem inkább hegyes. Szárnytollai olly szinüek, mint a túzokéi; csakhogy a szélső toll szokatlan hosszú, hegyes, kaszaalakú, mint a nagy partifecskéi; lába egész a körömig gatyás ; körmei neip karmok, hanem húsos lábhal kinövők, mellynek va­lóságos földszinti talpa van, hasonló a kutyatalp bőrhöz, csakhogy nem a kör­mök szerint elosztott, hanem egy darab csaknem lapos talpat képez. Irgalmatlanúl össze lévén lőve, konyhára kerültek ; begyükben köles és fekete mákszemnyi mag­vak találtattak; húsok az erdei szalonkáéval ért fel. A paraszt, a ki lőtte, azt mond­ja, hogy e madár leírását ötven év előtt apjától hallotta, azzal a megjegyzéssel, hogy csak néha s igen gyéren jelen meg a szegedi határban stb." — Semmi kétség, hogy e madár a Syrhaptes paradoxus (magyar tud. neve: kétes távoztyú); —leírását itt csak azért közöltük, hogy előforduló esetben reá ismerve lapjaink t. olvasói, azt a n. muzeum számára beküldeni szíveskedjenek. — A közópharkálynak (Pícus medius) egy igen szép fehéres válfaját küldötte be a n. muzeum számára Lehoczky Péter úr. E ritka madár Lona-bánya vidékén ja­nuárban lövetett. A fej teteje, háta, a szárnyak takaró tollai s az első és másodrendű evezők foltjai hamvasszürkék ; a fark fehér; csőre, torka, begye, szárnyai alól, melle és hasának eleje fehérek; az alhas és a fark alsó tövének takaró tollai pirosak. Lá­bai sötétszürkék, fehértollú czombokkal. — A hamvas varjúnak (Corvus cornix) szerfölött ritka fehér válfaját, melly az enyingi uradalomhoz tartozó német-egresi erdőben lövetett, küldötte be a n. muze­um számára Enyingről Farkas Imre úr. E madár csőre fekete; feje, torka, begye, a szárnyak előszögietei s a lábak czombjai barnás feketék; a többi toll fehér, szárnye­vezőinek szélesebb vitorláit s a fark kormánytollait kivéve, mellyek barnásak, ez utóbbiak külszélei azonban megint fehérek. E példány szakasztott mása azon fehér varjúnak, mellyet Frivaldszky Imre úr saját ornith. gyűjteményéből ajándékozott a n. muzeumnak. Akadályverseny. Pesten az 186 3/ 4-íkí vadászidény utolsó hetében. Tiszteletdíj aláírás útján. Urlovarok színeikben. Futhat minden ló, melly magyarországi kopó­falka részvényesének vagy tulajdonosának bona fide tulajdona s úrlovas alatt falka után vadászott. Tá­volság mintegy 2'/ 2 ang. mföld 15 akadállyal, a legszélesebb árok 12 láb, a legmagasabb szilárd aka­dály 3 láb magas. Teher : 4é. 125 font, 5é. 130 font, 6é. és idősbre 135 font, ménre 3 fonttal, teliverre 10 fonttal több. Lóra, melly egy akadályversenyt nyert 3 fonttal, a melly kettőt vagy többet nyert, 5 fonttal több. Öt lónak kell indúlni, hogy a díj kiadassék. A pályaköltségeket a nyertes fizeti. Tót 25 forint, f. v. f. Aláírás 1864. évi január 15-éig, nevezés február 20-áig a pesti titkárságnál. Indítványo­zók : gr. Károlyi Gyula, gr. Festetics Pál. — 13 aláírás. 1. Ifj. Batthyány László gr. id. sp. k. D j a 1 m a ap. Seaman 135 font. 2. Beöthy Ákos nev. Semsey Lajos 5é. fek. m. C o 1 o n e 1 ap. Gambia .... 133 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom