Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-02-10 / 4. szám

57 Ezen elvhez ragaszkodva szükségesképen be kell vallanunk, hogy az annyira korlátolt forgalmi töke alkalmazásakor kiválólag, ha nem is kizárólag, olly lófaj be­hozására kell gondot fordítanunk, melly a lehetőleg legátalánosabb érdekeknek leg> inkább megfelel. Az elsőséget egyhangúlag a telivér fajnak nyújtjuk. Több ok összehatása következtében, mellyeket itt mind felsorolni alig lehetne, s mellyek közül mi csupán a kitűnő tenyészanyagnak Angliában drágaságát, a vé­tellel megbízott sok ügynöknek értetlenségét vagy gazságát s a versenyek csekély elterjedését említjük : Magyarországba eddig kevés s többnyire rosz telivér tenyész­anyag hozatott be — s ezért nem lehet csodálni, csak sajnálni, hogy a telivérfajnak hazánk sok fiánál rosz a hitele ; mindamellett hisszük, hogy épen hazánk az , melly a telivérfajtól a legjobb s legátalánosabban elterjedő hasznot húzhatná. Vadász-, há­tas- és kocsilovakat sehol sem lehet tiszta, az-az telivérnek erős bevegyitése nélkül nevelni, legkevésbé nálunk, hol a mély talaj és rosz utak daczára mindig gyors ira­mot követelnek. Ha ezenkívül még a lónak bizonyos nagyságát is kivánjuk, úgy ezt csak az angol telivérrel keresztezés útján érhetjük el, melly a keleti telivértöl csak annyiban különbözik, hogy 150 évi folytonos gond, szakértelem s nagy pénzáldo­zatok által javúlt. A katonaló, a paraszt ló , mind — a nemes vér kisebb nagyobb mérvbeni vegyületét igényli. Ep azon fajok, meilyeknek erre legkevesebb szüksé­gük van , mint az egészen nehéz vonó lovak , nálunk legkevésbé tenyésztetnek — s miután a föld népe épen csak a közönséges fajokat tenyésztheti : mi minden e nem­ben behozott legjobb tenyészanyagot mindaddig elfecsérelve látnók, míg csak a pa­raszt ember a művelődés haladása következtében azon teljes meggyőződésre nem jut, hogy lovait egészen máskép kell nevelnie és kezelnie, mint ezt eddig tenni szokta. Ezenkívül még több mint kétséges , váljon az alföld feneketlen sarában, vagy több megye homokvidékein, vagy a hegyek között a tót, oláh vagy magyar paraszt a Clydesdale fajt vagy a Pereheront használhatná-e sikerrel munkára úgy mint tenyé­szetre ; feltéve még, hogy ezen — merőben heterogen viszonyaink közé behozott fajok, nálunk néhány ivadék múlva nem satnyúlnak el. Nemes lovak behozásával és terjesztésével a föld népének közvetve sokat használhatunk; közvetlenül nem. Nekünk nem áll módunkban, mint áll a cső­dör állomásoknak, hogy nagy mennyiségű hágó méneket ingyen vagy említésre alig méltó hágatási díjakkal állítsunk fel; a mi feladatunk az, hogy a magán tenyésztést lehetőleg emeljük és terjesszük. Ezt úgy hisszük legjobban tehetni, ha mindenkinek, a kevésbé tehetősnek is módot nyújtunk : legjobb tenyészanyagot könnyen és olcsón szerezhetni. Hisszük, hogy a jó tenyészanyag szerezhetésének legjobb és legolcsóbb útja : Angliában e czélra állandó ügynököt tartani; e részben feltétlen hódolunk Ritter altb­nagy ö excja véleményének s különösen csupán még azt tartjuk megjegyzendőnek, hogy habár fönebb a telivér tenyészanyag beszerzését tüztük is ki fő czél gyanánt: a kezeléssel megbizandó intéző bizottmány kétségkívül minden más hozzá intézhető kívánalomnak is örömmel fog eleget tenni igyekezni, és kezére járni annak, kinek netalán egy norfolki ügető vagy egy Clydesdale ménre volna szüksége, mi által a

Next

/
Oldalképek
Tartalom