Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-12-20 / 35. szám

564 egész sora az üdvözlő újjongásoknak fogadta, mit azonban ő alig látszott csak számba is venni. Lovát 'egy kísérő indúnának adván át, felénk jött s először is az öreg úrral aztán velem szorított kezet, igen barátságosan,holland üdvözlés módjával élvén, melyet alkalmasint a kalmároktól tanúit el. E nép nagyon éretlen. Beszélgetését azon kezdte, hogy földicsérgette kirándulásunk jó sükerét, de megütközött azon, hogy nem kértünk rá engedelmet. Észrevévén e sorok íróján egy csinos felső öltönyt, nagy mohón hozzá kapott, kijelentvén, hogy nagyon szeretne illyesmit, mert biz' az övé rosszabb karban van. Ez lévén egyetlen jóravaló ruhadarabunk, én bizony lehető legnyájasabban visszautasítottam e megtiszteltetést. O egyre rimánkodott, a mint csak egy fekete királytól kitelik, én meg egyre megtagadtam. Midőn első ízben földjére léptünk volt, dús ajándékot küldtünk neki, hogy kaffereket kapjunk tőle, de ezeknek mi szinét sem láttuk, minélfogva azon hiszemben voltam, hogy túlon-túl is szíveskedtünk neki s el voltam szánva, hogy semmiféle ijesztgetéssel sem csikartatom ki kabátomat. Fegyelmetlen tömegnek elébb vagy utóbb el kell állani az útját, s úgy véltem jobban cselekszem, ha ezt mindjárt most teszem, jó kabátommal a vállamon. 0 felsége ránczbaszedett szemöldökkel távozott, de az öreggel ismét kezet fogott. Este egyik induná-jával egy birkát küldött nekünk. Kérdeztük, hogy nem tévesztette-e el a dolgot s a sötétben nem nézte-e ökörnek a birkát ? de azt kaptuk válaszúi, hogy nem. Elmondta, hogy a király nagyon fájlalja, hogy meg nem kaphatta öltönyömet, de kérdezteti egyúttal nem cserélném-e ki umf'anákért vagy intombesákért, azaz fiúkért vagy leányokért; ezen ajánlatot is visszautasítottam, mondván : hogy angol ember létemre nem vásárlók sem fiút sem leányt, s hogy a kabátra az erős harmatok miatt magamnak is szükségem van. Látván, hogy akármeddig beszél, nem látja sükerét, csakhamar „jó éjszakát" kivánt s odább állott. A kafferek többnejüek s annyi nőt tartanak, a mennyit venni képesek, körülbelül úgy tekintvén őket, mint nálunk jószágát a gazda. A házasságnak azonban van mégis egy feltétele, az t. i. hogy a nő, ha bizonyos idő folytáig gyermektelen marad, visszatérhet szülőihez s árát a férj visszafizetni tartozik. — Minden nő külön lakik s háztartásáról, mellynek korlátlan úrnője gondoskodni köteles. A férj mindeniknél rendre bizonyos ideig tartózkodik s papucs alatt van, mert ha roszúl bánik nejével, ez ugyancsak rövid kosztra fogja. Nem egy kaffert ismertem, kinek hat neje volt s éhen bolyongott, mert egyik sem adott neki enni. Az asszonyok nyelve folyvást jár s ha egyszer megindúlt, nehéz elállítani. A kaffer azonban a legbéketürőbb faj s Buffon szerint „a türelem legközelebbi rokona a szellemnek." (Mi azonban Buffon ezen állítását nem akarjuk próbára tenni „Amazwazi" czikkünk tovább folytatásával, melly az angol „Field" hasábjain egyre foly ugyan, de vadászati érdekű dolgokat többé nem s csak népszokásokat közöl. — Szerk.) Vegyes. — Az idö feliágyúiván, a pestvidéki falkás vadászatok újra folynak. Jövőre bővebben.