Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-12-10 / 34. szám

544 által már is fáradtan érkezik a hely színére. Méltányosnak találnám tehát, ha egy har­madik helyen, mely körülbelül egyenlő távolságra volna mindkettőnkhez, tartatnék a verseny, s erre alkalmas helynek vélném Sárosdot, hol gróf Esterházy László úr szives látására számolhatunk. Ha a versenyzésnek még ez idén kell megtartatnia, úgy az idő rövidsége miatt felkérem a t. kihívót, hogy válaszát hozzám Velenczére mi­elebb megküldeni s az összejövetel napját bármikorra kitűzni sziveskedjék. Végül kijelentem, hogy a fogadási tételt a t. kihivóra bizom 10 arany erejéig egy egy agárra vagy külön mindenik nyúlra. A f ö 1 d v á r i nyertes agár tulajdonosa. II. Hercules tulajdonosának kérdéseit olvasva nem mulaszthatom el, hogy e kérdé­sekre nem ugyan feleljek, (mert érdekelt fél vagyok), hanem hogy két észrevételt az olvasó közönséggel közöljek. Az első kérdésben azt írja tisztelt barátom : „az azonnal megtörtént nyúlfo­gáson." Miként tudja azonban, hogy a fogás azonnal történt? Hiszen épen mi ket­ten a bírákkal kerestük jó ideig s ép ellenkező irányban az agarakat, mig a legé­nyek azokat véletlen megtalálták. E kifejezés könnyen azt hitetné el a jelen nem volt olvasókkal, hogy azon agár, melly mig a hajtás a birák szeme előtt folyt, elöl ment, a nyulat futtában kapta el, míg a másik csak oda ért volna; ez pedig nagyon kérdös. A második kérdésben — megengedjen a t. czikkiró —• nem találom helyén az „éllítólag" szót, mert ez mintegy kétséget fejez ki; már pedig, hogy a harmadik agái — miért, miért nem, nem tudom — akkor lön eleresztve, midőn a másik két agár már 80—100 lépésnyire volt: ez nem puszta állítás, hanem minden kétségen felüli tagadhatlan tény. Gr. SchmideggJán o s. Szalonka-, fáczán-, nyúlvadászatok. Aggodalmaink, őszi szalonka vadászatainkat illetőleg fájdalom beteljesedtek, mert a mint a nyár és ősz folyamában uralkodó rendkívüli szárazság miatt gyanít­ható volt, őszi szalonkaidényünk — tekintve a silány eredményeket, a lehető leg­roszabbak közé tartozott. A folytonos meleg és esönélküli időjárás a földet tökélete­sen kiszárítván s ennélfogva a szalonkák élelmezését fölötte nehezítvén —nem csak tartózkodásukra, hanem általában vándorlásuk folyamára és megérkezésük idejére is észrevehető befolyást gyakorolt. Ősszel a szalonkák rendes megérkezési s tartóz­kodási ideje nálunk october hó 20-ik és november hó első napjai között esik, a jelen idényben azonban a gyéren jött szalonkák nagyobb száma october 6-ka és 20-ka között ejtetett el. October 20-tól pedig egész a hó végéig, a midőn más években a legjobb eredményeknek örvendhettünk, erdeinkben lelietlen vala szalonkát találni. November hó 10-ke után ismét jöttek csekély számmal szalonkák, de ekkor már a vadászoknak nagyobb része elcsüggedvén, felhagyott a kereséssel, minthogy az ered mény az üldözés fáradalmainak többé nem felelt meg. Az utolsót november 18-án

Next

/
Oldalképek
Tartalom