Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-11-30 / 33. szám

521 sával sebes iramban követte a mezőny a teli hanggal hajtó falkát; mindenütt érdekes, részben nehéz talajon is, legkisebb szünet nélkül. Harmincz perczig tartó gyönyörű futammal, melly alatt 8 ang. mföldnél több lőn hátrahagyva, az imént nevezett hegyekig ért a vadászat; a róka bement a begyek közé, a kissé szétszórt falka és a lovasok utána. Az itt már sürün váltakozó nyúlnyomok s a köves, meredek és bozóttal fedett talaj miatt a társaság kénytelen volt a megérdemlett fogás reményéről lemondani, de azért a szép futammal elégedetten tért vissza. A házi úr által vendégei számára rendezett fényes lakoma késő éjbe nyúlt ki s a mulatók barátságosan emlékeztek meg kevésbbé szerencsés társukról, ki ekkor már minden veszélyen túl vala. Igy múlt el e szép nap, melly mind a résztvevők, mind a látvány újdonsága által kettősen érdekelt nézők lelkében kedves emléket fog bizonnyal hátrahagyni. Ismétlése a jövő tavasszal már biztosítva van. L. A. A tolna-felié rmegyei Il-ik díjagarászat. A f. hó 15-én Duna-Földváron kitűzött találkozásra, a társulat száz s néhány tagja közül a jelenlévők sajnálatára csak tizenöten jelentek meg, kik következő napon az eső és mély talaj daczára megkezdték a versenyeket s negyednap reggelén azaz f. hó 19-én fejezték be, midőn a társulat — két érdekelt tagján és egy birón kívül, eloszlott. A végeredmény az, hogy gr. Schmidegg János Vesta, és b. Podmaniczky Géza Kisasszony agarai lettek a 16 versenyzett agár közt győztesek; Vesta nyervén az első, Kisas szony a második díjat. Nem mulaszthatom el ez úttal, a zirczi rend apátjának főtisztelendő Rezutsek Antal úr ö ngának társulatunk iránt tanúsított szívességét kiemelni, mellyel az elöszállási uradalom vadászterét a lefolyt versenyagarászatra társulatunknak átengedte s mellyért e társulat nevében nyilvános köszönetünket kifejezni kedves kötelességemnek ismerem. Alkalmilag két előfordúlt esetre, melly tiizetesb vita tárgya lett, óhajtom a tisztelt agarásztekintélyek figyelmét felhívni s egész bizalommal megkérni: méltóztassanak hazai sportunk érdekében az itt előadandó esetekre e lapok hasábjain becses véleményüket nyilvánítani : 1-sö eset. Két agár futott; a birák, a meddig a hajtást kísérhették, az egyik agárnak 5, a másiknak 2 vágást számítottak ; ekkor a további hajtás egy menedékes völgy ültetvényei közé kerülvén, a birák ezt szem elől vesztették s az azonnal megtörtént nyúlfogáson sem lehettek jelen. Kérdés: kellett-e ítéletet hozni, vagy új futást határozni ? 2-ik eset. Hármas futás, mellyet a birák folytonosan szemmel kísértek és sóiban kijelölték az agarakat, mellyik az 1-sö, 2-ik, 3-ik. Azonban a leesendő 3-ik agáivezető legénye állítólag később eresztette el agarát. Kérdés: szolgálhatott e ezen körülmény okúi új futásra, vagy talán csak a 2 dik és 3-ik agár közt, vagy épen nem? Végül egy kihívást bátorkodom koczkáxtatni: két bukott agarammal a főnyertes ellen ; közülök szabad választást engedve, két nyúlra, mindegyikre külön 1 33*