Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-01-30 / 3. szám

47 Ha valamelly lóra épen semmi ajánlat sem történik , úgy a kikiáltási ár lefelé megy egy bizonyos minimumig, míg a ló elkel; a kárt illy esetben a pénzalap viseli. 6.) A töke kezelését s a pénzröli számadásokat egy e végre kijelölendő bizottmány veszi át, melly a hirdetéseket is kibocsátja s a jelentkezéseket és aláírásokat elfogadja. A számadást valamelly hatóság elé kellene terjeszteni vagy pedig közzétenni , mint ez a lovaregylet pénztári számadásával történik. Es ezzel e tárgy fő vonásai ki volnának merítve s ha ajavaslat elvileg elfogadtatik, a kellő módosítások szüksége a gyakorlatban hamar ki fog tűnni. Ennyiből áll Ritter altábornagy ő excjának pályakoszorús javaslata; a felterjesztést, mellyet ennek alapján s a január 11-kén tartott vegyes tanácskozmány tárgyalása következtében tett a pesti lovaregylet választmánya — lapjaink jövő száma hozandja. Pesti kopovadászatok. Január 17-kén találkozó a paskálmalomnál. — A vadászat a csömöri határon folyt; a csakhamar riasztott nyúl megkerülé b. Sina sz.-mihályi pusztáját környező szántóföldeket s azon ákáczrejtek egyikébe menekült vissza, mellyeket az őszi idény alatt gyakran megjártunk — s itt, a három szünettel 1 óra és 10 perczig tartott futam után a nyúl szerencsésen el is fogatott. Január 19-kén a beállott hideg szél s csekély fagy nem sok reményt nyújtott következő vadászatunkra. A k. megyeri közidomitó intézetnél kijelölt találkozóról a társaság a Duna felé indult s a vaspályának nem rendes átjárási helyén kelvén át, 7 forint bírságot fizetett. A fóthi 8-as rejtet elhagyván, b. Sina alapi pusztája irányába mentünk tovább. Az első nyúl áthaladván a vasúton , a 8-as rejtnek a Duna felé fekvő részébe a nádba menekült, hova kopóink nem követték. Ismét visszatérve, a futam Dunakeszi felé indúlt meg. Kopóink részint a nagy szél, részint a homoktalaj hidegsége miatt gyakran elvesztették a szimatot, de mindig újra feltalálván , a nagyobb részt még hóval fedett síkságon sebes rohammal követték a nyúlat a palotai szőlőkön túl fekvő erdős hegyekbe, hol -a hó mélysége s a talaj síkossága miatt fel kellett hagyni a vadászattal; a társaság nagyobb része egy meredek oldalon gyalog vezetve lovát kúszott fel s több ló felbukását még igy sem lehetett elkerülni. A túlsó oldalon könyebb volt a lemenet s ismét lapályra jutottunk ki, de kopóink a nagy szélben s fagyos talajon minduntalan szimatot vesztvén, befejeztük a mai nap vadászatát. Január 21-kén a rákosi csárdánál kitűzött találkozóra már nagyobb számú mezőny jelent meg. Ügetve mentünk fel az úton Keresztúrig, hol az erre igen alkalmas síkságon megkezdők a keresést. Az első nyúl, miután a Rákospatak és a vasút közti egész területen megvezetett, kifogott rajtunk s 35 percznyi futam után szünet állt be, mellyben falkárunknak a szimat feltalálására tett minden kísérlete meghiusúlt. Ekkor átkelvén a Rákoson, Csömör felé indúltunk keresni a legkedvesebb s eddig legtöbb eredményt adott térségen, A nemsokára riasztott nyúl a környező szántóföl-