Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-11-10 / 31. szám

490 dombokon futott, onnan ama nádasok mellett, mellyek a fóthi nagy 8-as rejtnek Me­gyei' felé folytatását képezik, visszament első ugrása helyére s ismét Dunakeszinek tartott, itt valamelly homokgödörben húzta meg magát s csak 10 perczig tartott szü­net után lett fellelhető; ekkor, valamivel kisebb körben újra megtette előbbi útját s a homokdombokra visszaérve, elfogatott. A kis számú társaság, a 60 perczig tartott futam síkerével elégedetten tért haza. 3. Nov. 5. Rókakopók. Találkozó a Paskálmalonmál. A közellévő rejtekben gyakran talált rókák után mentünk, de nem találva, a Fóth felé lévő nádas laposokat és kis rejteket — siker nélkül kerestettük meg. 4. N o v. 6. N y. k. Tal. a sz. lörinczi határcsárda. A kedvezőtlen idő daczára 45 pereznyi több szünettel megszakított csinos futamot élveztünk, ]bár hallali nélkül. Hajtott nyúlunk ugyanis kétszer megjárva a puszta közepén fekvő s nagy kiterjedésű homokdombos legelöt, végre az erdőnek tartott, hol annyi nyúl ugrott egymás után, hogy lehetlenné vált felismerni a már hajtva beérkezettet, miért is befejeztük a nyu­lak sokasága s a nagy szél által elrontott vadászatot. 5. Nov. 7. R. k. Tal. a fóthi istállók. A vadászat a zöldrákosi rejtekből indult; négy egymás után kelt róka után kijővén kopóink a síkra, az egyiknek nyomára vezettek; a futam kezdetét vette, de a homokdombok sokasága s a Dunáról fújó hideg szél miatt gyakoribb szünet állt be, mellyeknek beszámitásával 1 óra 15 per­czig tartott a vadászat. Rókánk egy ideig Dunakeszi felé az országút vonalát követé, innen balra térve a csomádi erdőt látszott menhelyül kiszemelni; a fákkal beültetett s utbaeső homokdombok közt és gödrökben gyakran elvesztvén a ravaszt, soká kés­tünk, mig a szimat mindig hidegebbé vált, s végre elveszett. — A csomádi erdőn átlovagolva, haza felé tértünk. Falkánk az erdőben legelő csorda közt rókát ugrasz­tott, melly után a falkárnak szép futama volt; de a társaság ebben nem vehetett részt, mert a magaslatokon annyira dühöngött a szél, hogy se a falkár kürtjének har­sanását, se a kutyák csaliolását nem hallhattuk meg. A bihari utolsó veterán agarász párviadalra hivja ki kedves testvéreit. Félszázados agarász szenvedélyemet 12 éves koromban kezdtem s 62 éves ko­romban be akarván végezni: jövő november 21-én, ha az Isten életemnek és egész­ségemnek kedvez, a debreczeni és b.-újvárosi határ közt lévő Vinnyó nevű csár­dában fegyverrel t. i. Dáma agarammal meg fogok jelenni. Hiszem, hogy a birtokos Semsey urak és Debreczen városa t. tanácsa megfogják engedni, hogy az alföldi utolsó veterán agarász, téres sík pusztáikon tarthassa utolsó csatáját. Testvéri szeretettel kérlek hát fel titeket kedves hazám szenvedélyes agarászai hogy a fennirt helyen és időben — a kinek közületek kedve és módja van benne — jelenjetek meg kész agaraitokkal, Langvius apátok Dániájával versenyezni, ha az első le nem veri, egy napi pihenés után sorban minden agárral, addig mig le nem győzetik, akár dicsőségért, akár csaknem egészen üres erszényem erejéig terjedhető fogadásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom