Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-10-30 / 30. szám

479 lénkebb és valóban a legboszantóbb állat is. Gyakran mértföldekre nyargalhat utána s kergetödzhetik, elriasztván mind a többi vadat, de arra kiváló gondja van, hogy untalan kívül maradjon a lőtávolságon. Mindezen túlságai daczára ezen állat igen társas, és rendszerint együtt legel a fallah-val, quaggá-val, jávor-ral és koodo-val; színe kékes-szürke, füle kicsi s felálló. A hímnek is, nőstyénnek is van szarva. — Egyikének agyában, mint a caamáéban sok fehér pondrót találtam. Jun. 30. — A Bambo-hegység túlsó felén csak gránitot s márványt találtunk, míg imensö fele merő vaskő. Találtunk néhány kraalt is, hol a konopunsák, vagy mint az öreg hollandi nevezte, a gyűrűs orrú kafferek lakoznakezek tulajdonkép a masalingók vagyis a mackazanas nemzetség. Az amazvaziak ezen apró népségekből födözik a hollandi és portugál rabszolga-vásárok szükségletét. Itt találkoztam egy „Umcoula-Tzinyanger"-rel vagyis bűvész orvossal, melly név itt ugyanazt jelenti, a mit az „obie" a nyugoti parton. Ez elnevezéssel olly em­bert értenek, ki nemcsak igen éles észszel van megáldva, hanem egyenes közleke­désben is van a szellemi világgal; különösen pedig saját őse szellemével, minél fog­va bármikor képes kinyomozni az „umtagati"-t vagyis a baj okozóját. Ezen érdemes úr hivatalát elégqvilágosan tüntette ki teste, melly lepve volt gyógyfüvekkel s büsze­rekkei. Nem szükség mondanom, bogy az ember, kit illy hatalommal felruházottnak .tartanak, nagy rettegéssel de egyúttal tisztelettel is tölti el az embereket : hitök sze­rint ő megtudja választani, mi jó, mi rósz s hatalma van élet s halál fölött. Marhát nem láttam nálok, de tömérdek malaczot; ezt ugyan a legtöbb kaffer nemzetség tisz­tátalan állatnak tartja s mód nélkül utálja, de a Delago öblénél jó piaczot talál szá­mukra. Ugy látszott nekem, bogy e lakosok a Zulu-törzsnél sokkal alábbvalók; sze­mélyükben s ruházatokban egyiránt undoritólag piszkosak. Nem messze innen, azon irányban, mellyet Tunis és Agnes követtek volt, esik So fala, honnan mint állítják, Salamon szerezte volt temploma díszítésére a finom aranyat; a még most is található por után ítélve nem kétlem, bogy az jelenleg is nagy bőségben fordúl ott elő. Egy kis folyóban sok csillámot láttam ragyogni, mely­lyet eleinte magam is aranynak tartottam. Eltávozván a folyam mellékéről, szomjunkat gyakran a bölények és szarvor­ruak pocsolyáival kellett oltanunk, mellyek vize olly meleg volt, bogy a kávé is meg­főtt volna benne. Egyébiránt nem lehetett panaszunk ezen út ellen, mert jobb, hű­sebb víz másfelé sem volt kapliató. A bőség itt igen tikkasztó, s még a téli hónapok­ban is nagyobb, mint nyáron át Natalban. Bizonyára nem volna tanácsos soká mu­latni illy vidéken, mert a pocsolyák kigőzölgése szerfölött kártékonyán hat az egész­ségre. Elliot monda nekem, hogy tizenhárom hollandi közül, kik a Bambo hegysé­gén átkeltek volt, csak négyen tértek vissza, a többi az uralkodó láz áldozatjáúl esett. A benszülöttek hasonlóképen nyilatkoztak Gardiner kapitány előtt; egyébiránt csak a nedves évszak és csak bizonyos kerületek illy egészségtelenek. Azt hiszem, hogy a legjobb óvszer itt is a chinín. A vidék földje nagyon jó s érczekben gazdag; kiválóan alkalmas a forró-Övi termékek müvelésére, gyapotra, kávéra s különösen czukorra. Az irtás költsége cse­kélység volna ahhoz képest, a mit Natal tengerpartján költöttek s fontolóra véve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom