Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863
1863-01-30 / 3. szám
45 mint bármi más felé hajlik. Ehez képest tehát angol tenyészlovak folytonos bevásárlására kellene gondot fordítani. Mindenki tudja, hogy lóvételnél minden az alkalomtól függ; annak idején olcsó áron jut az ember ugyanazon lóhoz , mcllyért más körülmények közt kétannyit kellene fizetni. E végre azonban folyvást helyt kell lenni, hogy az eladóktól értesítést venni s a jó vétel alkalmát azonnal felhasználni lehessen.— Illy alkalmak : ménesek feloszlatása halálozás vagy pénzzavar következtében , mit nagy veszteségek a gyepen okozhattak sat.*) Illy esetek Angliában gyakoriabbak mint bárhol másutt, miután ott nemes vérű lovak tenyésztésével olly sok ember foglalkozik s az ipar ezen ágában olly nagy a forgalom és tevékenység. E javaslat szerint tehát Angliában egy megbízható és szakértő egyén mint ügynök, eleinte csak ideiglenesen , volna megbízandó , körülbelül 100 font sterling évi fizetéssel. — Ezen egyén feladata volna : minden kínálkozó jó alkalommal egy vagy több telivér kanczát, talán egy-egy telivérmént is, egy-egy ügetőfaj mént, vagy egy egy jó alkatú sokat igérő egy évest megvenni. Egy kis farm ot venne bérbe rétekkel legelővel, minő Angliában annyi van, olly czélra : hogy a vásárlóit lovakat ott öszszegyüjtse s az átszállításig tartsa, miután azokat különböző helyekről szedi össze s egyenként mindjárt nem küldheti ki. Ha már most egy csapat illyen jól megválasztott és vett ló együtt van, ezeket Magyarországba küldi, hol megelőző hirdetés s a lovak részletes leírása után alkalmas időben és helyen árverés alá bocsáttatnak. Az árverés legalkalmasabb időpontja a tervezett pesti őszi versenyek egy napja lehetne, miután kanczákat rendszerint nem czélszerü September előtt átszállítani, midőn t. i. csikaik még szopósak. Eleinte megrendeléseket is lehetne elfogadni, hogy körülbelül tudni lehessen, mennyi tenyészló elkelésére lehet számítani, a jelentkezők kötelezettsége nélkül azonban — megvenni a lovat, ha nem tetszik neki. Egylet is alakúihatna, mellynek minden tagja 50 forint évi részvénnyel járulna az alaphoz s ezért elővételi jogot nyerne az egylethez nem tartozó fölött — egyenlő ajánlatok esetében; ez még elönyösöbbnek látszanék. Kikiáltási árúi a ló valóságos ára volna veendő, a mennyibe t. i. ez az eladás napjáig került. A töke kamatjaiból a mellékes költségeket lehetne fedezni, miből a vevőkre az az előny háromlanék, hogy a Pestre szállított lovat ugyanazon az áron kaphatná meg, a mennyit Angliában fizettek érte. Alkalmazható volna az angol modor is, melly szerint ha a ló ára az árveréskor nem megy fölebb, fokonként leebb szállítják az árat, mi gyakran jobb eredményre vezet. — Az árverésen bejött pénzek az alaptökéhez folynak vissza s új vételek és új árverés által hasonló czélra fordíttatnak. És így aztán , ha a közönségben vételkedv mutatkozik, a tőke többé nem kímélendő, sőt ez növekedhetik is, annyira hogy idővel a vevő közönség javára a ló árából elengedések is történhetnek. Uly módon az országba lassanként jelentékeny számú tenyészlovak volnának hoz*) Ernest, 1 éves Stockwell-csikó, a tavali Hamptoncourti árverésen, a szakadó eső miatt meg gyérült vevők közt 20 guinean kelt el; tulajdonosának három hó miilva 1000, mondd ezer guineat kínáltak érte s nem adta. S z e r k.
