Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-05-10 / 13. szám

209 Léon Bertrand, kinek a fogolyról irt jegyzeteiből állítottuk össze a fönnebbieket, értekezését a következő vig történetkével végzi: Kevéssel a vadászati idény megnyitása után két jó barát foglyászni ment ki. Egyiküknek nem volt vadászengedélye s igy nem kis mértékben szeppent meg, midőn egyszerre két gensdarment lát közeledni. Futással készül előlük menekülni, de társa, kivel épen egy luczernás táblán haladt fel felé, ezt mondja neki: „Folytasd csendesen a keresést, majd futok én, te addig a közeli erdőbe érhetsz." Erre elveti magát s árkon-bokron át szalad esze nélkül, mint a kit vétkes dolgon kaptak. A két gensdarme utána s tíz perez múlva utóiéri. — Hol a vadászengedély, monsieur ? kérdi diadalmas hangon az egyik. — Im, itt van! feleli nyugodtan a vadász. — Mi ez ? hát van'? miért futott aztán ily őrülten ? —- Mert pajtásomnak nincs, s időt akartam neki szerezni, hogy az erdőbe érhessen. Most már benne van s ott, ha tetszik, üldözhetik. A gensdarmenk egyike káromkodott, a másik — az okosabb —• nevetett. Vegyes. — Róbert útja Angliában. A pesti kopóvadásztársulat derék falkárja Hesp Robert úti naplójának következő kivonata tanúsítja, milly buzgalommal járt el küldetésében : Martius 27-én pénteken értem Londonba, még épen jókor, bogy a cremornei nagy ebkiállítás végére jöjjek. Hétfőig mart. 30-áig többféle bizományi végezvén a fővárosban, e napon indultam a Quorn-ebólaklioz, mart. 31-én reggel érkeztem oda s e hires falkából vettem az első 14 pár rókakopót. Este Londonba viszszatérvén, másnap april l-jén a South Warwickshire! ebólakhoz utaztam s 6 pár öreg és 3 pár fiatal kopót vettem. April 4-én Anglia északi részébe indultam s 6-án értem Sledmerebe, az imént elhunyt Sir Tatton Sykes lakhelyére, magammal hozván a báró Orczy Andor ő méltósága által a baronetnek ajándékúl küldött albumot. A családnak egyetlen bon levő tagja. Mr. Cristopher Sykes, élénk köszönetét fejezte ki a Magyarországból jött s boldogult atyja iránti kegyeletet tanúsító emlékért. —• Ugyanaznap délután Bridlington Quay-ba mentem s gróf Batthyány Gusztáv ő méltóságánál átmenöleg tisztelkedtem. April 7-én Lord Yarborougli ebólaihoz már későn érkeztem, mert az eladó kopók már mind el voltak kapva s én már csak egyetlen egy róka-borz-ebet (foxhound terrier) vehettem. E nap délutánján jelen voltam a louthi akadályversenyen s négy kitűnő és nagy küzdéssel végződött versenyzést láttam. April 8-át Stratford on Avonban töltöttem s itt is 4 szép akadályversenynek voltam tanuja. Innen vissza a Quorn Kennelhez, hol újra 4 pár nyúlkopót vásároltam. 11-én Birminghamban valék; 13-án tizenhat mértföldet lovagoltam a worcestershirei rókakopók 10'A órára kitűzött találkozásához; középszerű sportot élveztem, mert rókát váltván, nem volt fogás. Következő éjjel Londonba mentem s rendbe hozván ügyeimet, april 14-én kedden a Wheatland ebólakat látogattam meg s 14 pár öreg kutyát, 15-en pedig Lincolnshireben a s Southwold-ebólból 5 pár rókakopót vettem ; 17-én pénteken Hullba s innen — az e helyen összegyűjtött kopókkal, szombaton