Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-04-30 / 12. szám

I 192 pacspuskához." — Erre én azt válaszoltam: „„Nevem ez s ez, lakom Szegeden, ha megúnta kérem tessék elküldeni Lefaucheuxjét utánvétel mellett, én megadok érte 40 ftot, tehát többet mint a mennyit ön elébb emiitett." (De nem küldötte el.) Többektől hallottam már a panaszt, bogy a Lefaucheux nem oh — En pedig ellenkező után szerettem bele. Ugyanis alföldünkön kevés levén az erdő , bokor s más búvhelye a vadnak, főleg a nyúlnak, de a többi sikföldi vad éberebb, vigyázóbb levén, mint a hegyvidéki, természetes hogy mind hamar riad föl, — róka, nyúl, kác.sa, szélkiáltó, túzok, reznek, nem levén természeti akadályok mögül meglophatók, messziről kelnek. Itt tehát természetes vágya és törekvése a vadásznak biztos meszszire hordó fegyvert birni. Ennélfogva a birodalom minden nevesebb puskagyárnokához sőt még külföldre is irtam, küldjenek, ha van, vagy bizonyos időben akadna, olly fegyvert, melly 80 lépésnyire 'bizton hord, (mire elég példa van), se külformájával se árával nem sokat törődöm. Mindenfelöl tagadó válasz érkezett. Ezt egy pesti barátomnak elbeszélvén, mutatott két igen csinos kupacspuskát Benestől s egyike jóságát azzal emelte ki, hogy 80 lépésnyiről vele 6-os göbeccsel két túzokot lőtt, hozzá tevén: „Ezzel oda lövök, a hová V. pesti ügyvéd az ő Lefaucheuxjével, pedig az a leghíresebb puska Pestmegyében." Nekem se kellett több, rögtön felkerestem ugyanazon V. gyermekkori pajtásomat, fölkérve öt mutassa meg hires puskáját s beszéljen róla.—• V... magasztalólag dicsérte fegyverét, s tulajdonait néhány ínyemre való esettel illustrálván s obligát vadászi kérkedéssel, hogy puskájával jóformán nem ismer távolságot, különösen fölcsigázván kiváncsomat a Lefaucheux iránt, fölkértem? válasszon ki, alapos próba után számomra egyet Kirner fegyvertárában. Ez megtörténvén, V. megtanított a Lefaucheux kezelésére s különösen a töltések elkészítésére, mire ö s azóta én is legtöbb súlyt fektetünk. Most már saját tapasztalásom s kísérleteim után bátran ellenmondok a Lefaucheux ellenségei azon állításuknak, hogy az nem öl. Csak ugy és odáig öl biz az, mint bármelly más kitűnő kupacsfegyver, sőt mert a Lefaucheuxnél egyöntetűbb s egyformább a töltés, a lövések is jobban hasonlitanak egymáshoz, mint a kupacspuskáké, miért amazoknál biztosabb a lövés s ép ez okból velők több bravourlövést is tehetni mint másokkal. De sok függ a Lefaucheux töltények (patronén, doubles) minőségétől és a töltésmodortól. — Tárgyaljuk mind a kettőt külön : a) A franczia töltények, különösen Cevelot párisi gyámok töltényei (kaphatók Kimernél Pesten, — Maurer testvéreknél és Springer puskamüvesnél Bécsben) jobbak és szebbek mint az osztrák Selber és Bellot-félék. Jobbak pedig olly arányban, hogy mig az utóbbiaknál középmértékü töltés mellett alig marad meg kettő, melly a lövéstől meg nem repedt, addig a Gevelot-félék közül 4—5 sőt 6 is, sértetlen vagyis olly állapotban marad meg, hogy még másodszor , sőt harmadszor is megtölthető, különösen ha egy réteg ráragasztott papírral megerősítjük. Az igaz hogy a franczia töltények nem tömöttebb papírból készitvék, s e papirhengerek a rézhüvelyekbe erősebben beillesztvék, mint a bécs prágaiak, ezeknél 10 ftal drágábbak is, mert 1000 darab franczia 40 ft, ugyanannyi bécs-prágai 30 fton adatik, de ezen árkülönbséget elidálja a fenjelölt többszöri használhatóság. b) A Lefaucheux töltényekbe annyi port kell adni, a mennyit a fegyver elbir