Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-04-20 / 11. szám

178 kodó vélemény azt tartja, hogy nincs ok visszamenni az eredeti forrásra, ha ennek legjobb tulajdonai nagyobb erővel és alkattal egyesülve találhatók. —A legkedven­czebb hágó mének egyike Pledge, ap. Royal Oak, nagy ap. Rattler. Fitz-Gladiator­hoz (ap. Gladiator) hetvenöt kancza kínálkozott fedezésül e tavaszi idényre s ezek közül ötven sorshúzás útján lön választva. A hágatási díj 10—25 frank, de soha sem több, bár a kormány a jelesebb hágó méneket drága pénzen vásárolja. E mérsékelt díjakért északi Francziaország huszonöt állomásán fedezik e mének a vidék kanczáit. Az intézet fenntartása a kormánynak évenkint 40,000 forintjába kerül, s ez áron va­lóban nincs drágán megfizetve a környékre árasztott jótétemény. Az ismertebb lovak közt ott láttam az öreg Phenomenont is, melly most tizen­öt éves, de ép, erős és egészséges ; Lanercost ap. Liverpool szintén itt van, huszon­ötödik évében; Fitz-Gladiator fiainak egyike Palestro úgy nézett ki, mintha a múlt évi sok munka kissé megviselte volna. A Le pin-i ménes nagy hírnevének szóló bizonysága az, hogy nemcsak bel­földi, hanem külföldi tenyésztők is sürün keresik fél. A nassaui herczeg nem rég egy társulatot alakított Biberichben Wiesbaden mellett — a hazai lótenyésztés emelésére. E társulatnak tenyész kanczákra volt szüksége, s a helyett hogy akivánt czikket egye­nesen Angliában keresné (mint ezt néhány év előtt kétségkívül tette volna) néhány szakértő tagját Francziaországba s különösen Normandiába küldte. E megbízottak a Le pin-i ménesből vettek tizenkét kanczát, s ugyanennyit őszi szállítmányéi rendel­tek meg. E tény megerősíti az illetők nyilatkozatának őszinteségét, kik t. i. azt vall­ják, hogy a lótenyésztés Normandiában bámulatos nagy haladást tett, s nem sokára olly eredményeket mutathat fel, mellyek Anglia legjobb tenyésztő vidékeivel fognak versenyezhetni. Így ír az angol tudósító, s levele ujabb erőssége a maximának, hogy a lótenyész­tés emelkedésének két fő feltétele : az alkalom és az ösztön jó lovakat nevelhetni. — Az alkalom a jó tenyészanyag bőségétől és olcsóságától függ, s míg ezt Angliában egyesek ipara teremté meg, addig Francziaországban , Lajos Fülöp korától kezdve a legújabb időkig, a kormány milliókat költött arra, hogy Angliából első rendűte­nyészanyagot szerezve, ezt rendkívül olcsó hágatási dijak útján az országban szapo­rítsa. — Az ösztönt a jó ár adja meg, mellyben a tenyésztő biztos jutalmát látja fá­radságának. Angliában , hol a bel- és külföldi vevők nagy concurrentiája a jó lónak nagy árt biztosit, e tenyésztési ösztön nyilvánvaló; Francziaországban ezen ösztönt ismét a kormány adja meg, mint ez a császár főlovászmesterének Fleury tábornok­nak legújabb hivatalos nyilatkozatából kitűnik. A közzé tett nyilatkozat lényege ez : „A császári istállókban lévő lovak nagyobb része eddig is franczia nevelés volt, jövőre azonban kizárólag csnk franczia lovak fognak az udvar számára vétetni s remélhető, hogy e példát a császári család többi tagjai, a birodalom fő tisztviselői, a hadsereg fő tisztjei stb. követni fogják." — A múlt hóban tartott caeni híres lóvásáron Fleury tábornok meg is jelent, sa jobb lova­kat a császári istálló számára mind összevette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom