Vadász- és Versenylap 7. évfolyam, 1863

1863-03-30 / 9. szám

Hétfő, marczius 30. 9. sz. Hetedik évfolyam 1863. VADÁSZ- ÉS VERSENYLÁP. Oroszlyá ii vadászataim. (Chassaing önéletírása.) XVIII. A nyári idény gyorsan közelgett s azt hivém hogy én ezt, mint az égalj magával hozza, nyugalomban fogom eltölteni, de az oroszlyánok másként határoztak, sokkal inkább felhasználván a fegyverszünetet, mintsem én abba bele egyezhettem volna. 1861 június 24-én a chemorai arábok hozzám jöttek hogy segítségre hívjanak; az oroszlyánok ugyan is egész sereggel alá szállva, a szomszéd sűrűségekben ütötték fel tanyájukat s onnan tevék naponkénti rohamaikat a szegény arabok csordáira. Batnából tehát azonnal elutaztam, jóllehet 46 fok meleg volt s asirokko szele annyira fújdogált, hogy utam nagyon kinos volt.—A Bou-Arif éjszaki oldalán mentem , mellyel az El-Maderi térség szomszédos, és végre is este hét és fél órakor egészen elfáradva s felhevülve érkeztem a chomorai malomhoz ; természetes volt azonban , hogy az első éjet nyugalomra szenteljem, mint a mire nagy szükségem is volt. Bu-Arif keleti csúcsa és Dzsemel-Juara közt éjszakról délfelé nagy térség terül, mellyet az Ued-Chemora hoszszában metsz, e csavargós folyamú kis folyó az Őréi forrásokból ered s csak e ponton kezd használható lenni, hajtván e malmot mielőtt a Dzsendly tóba ömlenék. Az Ued-Chemora sok állati-és növényi hulladékokat hord mindkét partjára, mi által rendkívül termékenyekké teszi.—A dus lombozatú tamarisk természetesen igen buján tenyészik, s a római foglalás óta minden évben nagyobb hódításokat tesz az arabok kevéssé szabályozott ültetvényeiben.—Efák roppant sűrűséget képeztek e tájon, több mint nyolcz négyszög kilométernyire terjedvén, s én másnap 25 ikén e helyen kezdém ahajhászatot, tapasztalás tanítván meg engem, hogy az oroszlyánok illy nagy