Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-12-10 / 34. szám

546 nyomra vezettetve teli hanggal kezdték hajtani Palota felé. Öt perez múlva azonban irányt változtatott és Csömörnek fordult a nyúl; mi a legközelebbi dombtetőre érkez­vén, meredek lejtőjű part állt előttünk s alatta vizes árokkal átszelt mocsáros völgy terült cl. — Kopóink az erős szimattal áthatoltak a vízen s míg mi a meredek parton leereszkedve a szemközti magaslatra jutottunk: a húsz kópéból álló falka már mintçgy 800 lépésnyi távolban hajtott előttünk. — Szép alkalom nyílt itt a lovak gyözősségét próbára tenni, mert a futam egész a csömöi'i szőlőkig 30 perczig szakadatlan folyt. A ritka crös és bátor nyúl a szőlőn áthaladva, ennek északi részén ugrott ki s elein­te a somlói hegynek, aztán a fóthi parknak tartott, mellyet 4 láb magas korlát ke­rít el. Ezen akadály, 45 pereznyi futam nélkül is, nevezetes lett volna, de nyúlunk a parktól elfordúlt s a fóth-palotai uton egy ideig az új majornak tartott, hol a fárad­tan kibukkant kopók szemre hajtották s a szérűskerten át űzve a major közepén elfogták. Az egy óránál tovább tartott futam csak rókahajtással hasonlítható össze s te­kintve a talaj mélységet olly sebes és olly egyenes volt, hogy az idény legszebb va­dászatai egyikének méltán nevezhető. Hibaigazítás. с t < Szarvasokról folyt a szó minap egy vadászkörben és arról, bogy az erős tidkü- ' v agancsárok évről évre ritkábbakká válnak; a múlt idény legerősebb szarvasa kétség­kívül ama 18-as volt, mellyet gr. К. B. lőtt vároki vadasterén, mert hogy Marma­rosban — bír szerint — az idén egy páratlan 30-as esett volna, ezt hiteles tudósítás vételéig csak is a bír meséjének vagyunk kénytelenek tartani. A kárpátalji begyek­ben , mint ezt egy tapasztalt lővadász e lapokban már megjegyzé, a kemény tél s a biikkmag gyakori kimaradása annyira megviseli a fövadat, bogy feltűnő erös t-üffiu agancs nem fordúl elő olly könnyen , mind a kedvezőbb éghajlatú s kövérebb táp­szerrel dicsekvő Bakonyban vagy Cserhátalján.—A fehér Kárpátokban talán ember­emlékezet óta egyetlen 16-os találkozott, mellyet b. Orczy Béla ejtett el; a malacz­kai uradalom legjobban fenntartott vadasterein 16-os alig fordúl elő, 14-est évenként 3—4-et, 12-est 4—5-öt, míg 10-est már nagyobb számmal lőnek. Olly nagy különbség lévén tehát a 12-ös és 10 es szarvasok létszáma közt, nem hagyhatják említlenül ama boszantó sajtóhibát, melly lapjaink utóbbi számába csú­szott , bol a Rotli József úr által lőtt szarvas 10-esnek volt szedve, holott az a kéz­irat szerint erős páros 12-es volt. — E helyreigazítással a tény valódiságának s a lővadászi szenvedélynek, melly előtt a szarvas egy ága megbecsülbetlen értékű, tar­tozott e lapok Szerk. Jelentés a testgyakorlati kézikönyv ügyében. ­Két éve most, hogy gr. Zichy Manó, mint a pesti testgyakorló intézet pártfogó elnöke — ama buzgó szándéktól indítva, bogy a gymnasticai idegen műszavak ma­gyarítva nálunk is meghonosúljanak s hogy irodalmunk e részben is fejlődjék — egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom