Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-02-20 / 5. szám
71 ezek is saját mulatságukat űzik inkább, és maguk is lövöldöznek a helyett, hogy a vadat szabályosan a lövészsorra hajtsák. A herczeg vadászatain ellenkezőleg, rendszeresen és kimért sorban — a menynyire a téri körülmények engedték 1, haladott előre az erdészekből álló hajtósor.—Az esetleg nagy tényező volt a sikerben, mint általában minden vadászaton ; de miután vadászterét igen jól ismerte, erdészeire mint hajtókra számíthatott : ritkán hiusúlt meg a hajtás, ha csak az elemek , eső vagy csapdosó szélirány, nem vágtak közbe. — A lejtők hosszábani hajtás nemének megalakitójáúl a herczeget lehet nevezni; azóta ezt más vadásztéreken is utánozzák s meg vagyok győződve — hasonló eredményt szült ez ott, hol elég a zerge és az erdészszemélyzet hasonlóan fegyelmezett mint az Steyrban volt. Erdészszemélyzetének újonczozásában a herczeg nem elégedett meg a Steyri vidék lakosai közül ajánlkozó egyéniségekkel, hanem Csehországi uradalmaiból iljú legényeket küldött oda, kik meghonosúlva azon a vidéken, a hegymászási tehetségre nézve a helybelieken is sokszor túltettek, de főkép a vadorzás fékezésében erélyesebben jártak el, mint ezt talán csak az ottani földiekből összeállított erdészszemélyzettel lehetett volna végrehajtani. Elkerülhetlenek valának az ebből támadó összeütközések olly nagy uradalomban, miilyen volt a Steyri a hűbéri viszonyok megszűnte előtt, és a herczeg a vadorzás megakadályozására alkalmazott hajthatlan szigora miatt nem lehetett ott igen népszerű, hol a lakosságban a vétségre mindig nagy volt a hajlam. A forrongási évek kezdetén — mikor már a vadászatjog elleni korlátlan kihágások a herczeget úgy is szokatlanúl felingerelték — a város lakóinak hevesebb vérű ifjai ellene egy boszantó tüntetést szándékoztak elkövetni. Meg kell itt emlitenem, hogy a Steyri várfok nyugati sarkát a várostól egy keskeny bástya és a várba vezető út választja el ; a házak födelei itt sűrűn dőlnek egymáshoz s többnyire fazsindellyel fedvék. — E sarokból egy tornácz nyilik és ezt a herczeg a tervezett tüntetés hirére meghordatta gyantás kanóczokkal és felszólitotta a városi hatóságot, hogy a megbántás elkövetését akadályozza meg, ellenkező esetben az első kihívásra az égő kanóczokat a zsindelytetőkre dobatja s ha saját vára is porrá égne, a várost felgyújtatja.—A városi hatóság ismerve a herczeg elszántságát, perczig sem kétkedett azon, hogy a kihívást a megtorlás nyomban követendi — és így a várat és környékét őriztetve, minden erélyét arra használta fel, hogy a megsértésnek elejét vehesse s miután az illetők igéretét vette, hogy a tüntetési szándékkal felhagynak, a herczeget megkövette s tettleges elégtételt adott. Erős lélek beteges testben, ez volt külszinének, — elszántság minden vállalatát ban és sajátságaiban is, ez volt jellemének fő vonása. A vadászat gyakorlata ifjúságában tevékenységének egyik tárgya, férfiúkorában testi fájdalmainak enyhítésére vagy elfelejtésére szolgáló eszköz volt; mindenkor valódi szenvedélyből s nem gondatlanúl vagy csak időtöltés végett űzte azt s mert a vadászatot tanúlmányozta, minden szenvedélyes vadásznak őt kiváló érdekre méltatnia kellett. Itélőtehetségének élessége és határozottsága, tudásának sokoldalúsága után rá lehet ismerni a szellemileg müveit férfiúra. Noha nem volt meg modorában ama vonzó"
