Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-12-30 / 36. szám

577 Ez a rókavadászatnál nagyon ritkán fordulna elő, mert 6—7 helyett 20—25 találkozási hely között választhatnánk s így egy vidékre 2—3-szor jönne a sor egy idény alatt ; de meg a róka menetének természete is egészen más, az inkább keresi az elhagyottabb vidékeket, erdőt, buczkás homokot , stb. s ritkán megy a vetésen keresztül, hanem inkább valamelly árokparton, vízmosáson, vagy útszélen egyenesen végig szaladva tart előre megfontolt menhelyének. Maga a homokos talaj, melly minden földvegyület között legroszabbúl tartja a szimatot elég ok arra, bogy nyúl helyett rókára vadásszunk, mellynek szimatja sokkal erősebb a nyúlénál. Bár mi legyen is, új kutyák hozatala égető szükség ! A mostaniakkal meg nem maradhatunk , ha csak vadászatainkat kétezerre egy hétben nem akarjak korlátozni ! Felszólítom tehát részvényes társaimat, bogy az elösoroltakat meggondolva, a január Il ik napján tartandó „pesti kopászat" gyűlésén ez iránt határozzunk. Hinni akarom, bogy az ezen gyűlés által levélben felszólitandó részvényesek közül egy sem lesz, ki a részvénynek 170 forintra emelésébe egyezni ne akarna! Ha azonban e részvény felemelés nem sikerülne, úgy határozzuk el magunkat , a nyúlvadászattal egészen felhagyva a mostani falka eladására s hozassunk a jövő idényre egy 30 párból álló rókafalkát. Ennyit a mostani 120 ftos részvénnyel is eltarthatunk s csupán a vétel és hozatali költség, legfelebb 3000 for. részint gyűjtés, részint előlegezés útján volna megszerzendő. Akkor legalább 3-szor hetenként olly vadászatokat élvezhetnénk, mellyekkel mindenki igényei ki lesznek elégítve. Gr. K. Gy. Áz I. osztályú császárdíj ügyében. A lótenyésztés emelésére ügyelő bécsi központi bizottság elnöke, ki a császárdíjak szabályozásának néhány kérdéses pontja iránt a felsöbbséggel értekezett, a bécsi lovaregylet titkársága útján a kővetkező felvilágosításokat teszi közzé : 1.) Minthogy Bécs, Pest, Pardubitz, Lemberg és Kolozsvár gyepén a 3 éves lovak számára bizonyos állandó tehermértéket kellett megszabni: alapúi 95 bécsi font lön elfogadva. 2.) Bécs, Pardubitz, Lemberg és Kolozsvár gyepén minden ló, akár bel- akár külföldön elletett, ha mint egy éves neveztetett — 5 font, ba mint két éves neveztetett 3 font teher könnyebbségben részesül. 3.) A ló kora martius 31-éig mint nevezési zárnapig számíttatik; az-az : 1862ben elletett csikók 1863 martius 31-én egy évesek, — az 1861-ben ellettek két éveit sek, habár 1863 martius 31-ke előtt neveztettek is. 4.) Külföldön ellett csikók, mellyek anyjukkal mint szopósak hozattak be, külföldiekül tekintendők. 5.) Belföldi ló külföldön idomittatásának érvénye addig marad fenn, míg ez ugyanazonévi kötelezettségeinek (engagements) eleget tett, — ha ez aló később belföldi idomító intézetbe kerül és ott marad : ugyanazokban az előnyökben részesül, mellyekben a belföldön ellett és idomított lovak. Bécs, december 26. 1862.