Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-12-30 / 36. szám
573 első hajtást nap költe előtt kezdtük, a másodikat nap nyugta után végeztük be. — Siettünk tehát, a mint csak lehetett, a leégett mocsáros erdőn keresztül szánjainkhoz s onnan a poméraniei póstaházhoz, hol estebéd várt reánk s ennek végeztével ismét városi szánjainkba ülve, vissza—-Sz. Pétervárra, hova reggeli négy óra után érkeztünk meg. Összevonva az elbeszélteket : harmincz óra lefolyása alatt kétszáz hatvan verstnyi utat tettünk, nyolczvan lovat fárasztottunk ki, két hajtásban (rendszerint csak egy történik) százötven embert alkalmaztunk s költöttünk ezerötszáz rubelt.— „ Voilà une chasse russe!" végzi Louis Viardot s jövőre medvevadászatok leírását igéri. Levelek a franczia sportról. P á г i s, december 10. „Changeons de sujet" mint a franczia mondja s menjünk át a ló dolgáról az emberi teremtményre, a lótenyésztés javításának kísérleteiről a physikai embert illetőkre. Páris bármelly utczáján lehetlen végig mennünk a nélkül, bogy szemeinket magukra ne vonják a roppant falragaszok, mellyeken a „Régénération de l'Homme" czimü felirat olvasható. — A francziák az amerikaiakkal vetélkednek a nagy szavak használatában s a fönebbi kifejezés magyarúl nem tesz egyebet, mint a testi erőnek és ügyességnek testgyakorlatok általi kifejlesztését. S valóban bámulatos is mind az az átalánosság, mellyel Francziaországban a testgyakorlatokat mint nemzeti mulatságot űzik, mind pedig az ebben csaknem tudományosságig vitt tökély. A gymnasticai tér olly közönséges a franczia földön, mint Angliában a cricket-ground vagy nálunk az úgynevezett „kugli"; alig van olly kert, mellyben oszlopzatok, kötelek, hágcsók s ezeken fel-alá mászó fiúk s lányok ne volnának láthatók; katonai és polgári iskolákban egyiránt képezik és oktatják erre a növendékeket. Eredete a következő: 1820-ban a franczia hadsereg Spanyolországban volt s itt Angouléme berezegnek különös figyelmét vonta magára azon oktatás, mellyel egy spanyol tiszt, Amoros marquis di Sotello katonáit a „pas gymnastique" s egyéb katonai gyors fordulatokra tanította. Amoros később elhagyta hónát, franczia szolgálatba lépett, a párisi katonai tanoda igazgatója lett s itt alapította meg ama testgyakorlati tanrendszert, mellynek a franczia hadsereg mai vincennesi vadászait és zuávjait köszöni. E rendszer a katonai intézetekből a polgáriakba is átszivárgott s most már — mint említém — átalánossá vált. Leghíresebb illyen intézet Párisban Thévelin-é, kinek léggolyóban tett emelkedései s félmértföldnyi magasságban trapéze-rudon mutatott testgyakorlatai európai hírűek. Thévelin iskoláját az első házak fiú és lánygyermekei látogatják, minden családnál szívesen látják, sőt zárdákba is jár. Mellképét, karjait sat. Páris minden festője s szobrásza festette és mintázta; Nélaton orvos — ugyanaz ki Garibaldi lábából a golyót kihúzta — nem győzi bámulni Thévelin karjait, lábait, izomerejét és testének ruganyosságát, mellyekhez fogható alig létezik. Pedig Thévelin gyönge nápicz fiú volt s ép erejét és hidegvérüségét a folytonos testgyakorlattal pávosúlt mérsékletességnek köszöni. Az angol, kivált a szobában űzött testgyakorlatot, a vadászat, hajózás és cricket gyenge pótlékának tekinti ; azonban itt is