Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862
1862-11-10 / 31. szám
493 lyaiknak, hogy egész Anglia egy nagy zárda, minden ház benne egy kis czella, hol ugyanazon órában mindig ugyanazt s ugyanazon módon tesznek : mikor mondon azt állítja, elismerem hogy a legigazabban szól. S e szokásoknak még az idegen is, alig hogy angol földre lépett, kénytelen magát alávetni. Másutt a törvényekben, itt a szokásokban járatlansága nem ment fel senkit, ha ellenük vétett. — Ha például valaki megfeledkezik s az utczán ismerősét kalapot emelve üdvözli, rögtön meg van bélyegezve miveletlen embernek ; ha ebédközben a halat késsel érinti, úgy modortalan paraszt. Szerencsénkre azonban az idő már augustus vége felé járt sígy közel volt September 1-seje, melly napon a vadászidény megnyílik. — Csak Francziaországban áll fenn ama szokás, hogy a megyefönökök határozzák meg minden évben a vadászat kezdetét s pedig a szerint, a mint az aratás korábbi vagy később ; másutt ennek napja mindenkorra van megállapítva s a mi legsajátságosabb , az északi vidékeken korábban esik , mint a délieken. Oroszhonban junius 29-dike (melly a mi naptárunk szerint julius 12-dik) Németország némelly részeiben augustus 25-dike, Angliában September 1-je, úgyszintén Spanyolhonban is, legalább a törvények szerint, mellyekre azonban ott nem igen hallgatnak. Mikor kezdődik s végződik a vadászidény minálunk : azt már fönebb pontosan kiszámítottam.— A közelálló nagyszerű élvezet reményében türelmesen vártam a napot, mellyen majd ismét szabadon lélekzem. A várt nap végre megérkezett s szerettem volna már hajnal hasadtával megindulni és pedig úgy, hogy éjfél vessen haza; de a szokások ismét úgy hozták magukkal, hogy még előbb a nőkkel theáznunk s az ebéd pontos órájára már megint fekete öltönyben s fehér nyakravalóval az asztal körül megjelennünk kellett.—E szerint ama rövid idő alatt, melly a reggeli s az ebéd közé esik, kétszer öltöznünk, ugyananynyiszor vetkeznünk s vadásznunk is kellett. (Vége következik.) A pesti kopó vadász a tok. A múlt év végével feloszlott csákói vadásztársulat új és élénkebb életre ébredt a pesti kopóvadász társulatban, melly a múlt tavasszal 70 részvény alapján gr. Károlyi György ő excja elnökségével alakúit s mellyben az évtizedek óta vadászó sportsmenek régi törzse körül az „új nemzedéknek" sok jeles lovasa csoportoséi. A falka, a csákói nyúlkopók válogatott zöme, 17 pár harrierből áll s a derék falkár Hesp Robert felügyelete és vezetése alatt semmi kivánni valót se hagy, míg a buzgó falkanagyok gróf Almásy Dénes és Beniczky Ferencz urak szakavatott ügyvezérlete és gondoskodása a vadászélvet teljes mértékben biztosítja. A társulat magva tehát a régi , a falkár és a falka csákói működéseikről ismeritek — csupán a vadásztér változott s bizton mondhatjuk, hogy kedvezőbbre változott; mert azonkivül, hogy Csákó főbajában, a nyulak túlböségében nem szenved — hazánk fővárosa olly központ, melly a társulat tagjainak természetesebb gyülhelye, mint a távolabb és félreeső Csákó volt. A vadásztér kedves emlékében van még mindazon régibb sportsmeneknek, kik