Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-30 / 27. szám

432 delnie, mint a házfedélen s a torony párkányzatán ; szóval a havasi vadásznak kitartónak s jeles hegymászónak kell lennie. — Mert a bérezek közt, hol a vad tanyázik, gyors paripán lovagolni lehetlen és saját szilárd lábainak kell ahavasi vadászt a bérezi vadon vadászatára fölsegíteni. Azonkivül ismernie kell tökéletesen a vadásztért, hol szerencséjét megakarja kisérteni, ismernie kell a hegy törzseit, szálkáit, ormait, tarajait, a szondátok benső összefüggését s tekervényes szirtutezáit hogy el ne tévedjen , mint Miksa császár a Mártonfalán Tyrolban vagy Schwandaui Bläsi Rudolf, kinek hajmeresztő vadászkalandját Reithardt költö „a két zergevadász" czímü költöi elbeszélésében az emlékezetnek fentartotta. *) Alig van egy valódi havasi vadász, ki ehez hasonló helyzetbe ne jutott volna s csak kétségbeesett ugrással mentheté meg életét. Azok számát, kik összezúzva szörnyet haltak vagy éhen vesztekel, teljes lehetlen fölszámítani. Végre nélkülözni kell tudni ételt, italt, nyugalmat és meleget. A ki meggondolja, hogy a havasi vadászat csak akkor kezdődik, midőn a gulyák a bérczeket elhagyják s ekkor a kunyhókban üditő meleg tej s egy falat kenyér sem kapható; ki meggondolja, hogy â vadász gyakran négy, öt napig is a magányban tévelyeg, a nélkül hogy e közben mélyen alant a völgyben fekvő lakához térne s így lakomáit szorosan kell kimérnie, hogy csekély száraz kenyere, sajtja s palaczk cseresnyeszesze elégséges legyen ; ki végre meggondolja hogy durva szénazsákja a silány havasi kunyhóban hideg és vihar ellen védő nyughelyet nem nyújt, hanem hogy a vadász kemény kövön, gyakran valamelly szirthasadékban kényszerül az éjt tölteni s lia a ködök a magasban meglepik, legnagyobb veszedelem nélkül lépést sem tehet : — az megfogja engedni, hogy nélkülözésekhez különösen edzett test kívántatik az emiitett tulajdonok mellett a havasi vadászatok gyakorolhatására. A zergéket és vadászatukat a havasok alapos ismerője Tschudy tüzetesen festi munkájában s midőn erre utalnék az olvasót, a képeinket köritö keret kitöltésére néhány jellemző vadászkalanddal járulunk. Csapászó érzék, természeti ösztön s az előszámlált testi tulajdonok föfeltételezö kellékei a zergevadásznak. A vad állóhelyeit, tápfordulóit és éji tanyáját kell kifürkésznie , hogy némi biztossággal számíthassa ki : bizonyos időben melly vidéken remélhet zergéket találni. Spittler János a graubündeni Münster völgyéből, mesterségére nézve zenész, egyszersmind azonban a legvakmerőbb zergevadászok egyike, állítólag gyakran nyert fogadásokat azzal, hogy az órát, és helyet, hol bizonyos számú vad áll, biztosan meghatározta. — Általában ha a vadász a vadásztért ismeri, honnan zsákmányát elhozni szándékozik, akkor lakhelye távolságához képest (ha egyedül vadászik, mint a legjobb zergevadászok) éjfélkor, vagy mindjárt reá elindul s a néma éjben annyira halad fel, a mennyire vadászelőnyének kára nélkül teheti. E mellett a szél irányára figyel, nehogy ez jöttét és neszét a zergéknek elárulja. Ha hátulról a fűben nyugvó állatokat s a magasabb szirtcsucsra kiállított örzergét megközelíthette , akkor a szürkület védelmével lehetőleg közel lopódzik, alakját szirt, fatörzs, vagy más mód által fedezni törekedik. És itt lőkészen várja a nap keltét. Minő rendkívüli elővigyázat és óvatosság, minő feszült leskelődés, legnagyobb nyu*) Ezt a „Vadász és Versenylap" 1861 évi folyamának 21-dik száma közlötte. S z e r k.