Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-09-20 / 26. szám

418 Г f Nem is ló, de fecske. Értelmes mint Ádám bármelly fia. ОДу könnyű, hogy akár kedvesed keblén tánczolhatna stb. stb." Daumas tábornok munkájának második része ép olly érdekes mint az elsö. — Czíme : a sivatag szokásai. Festi a sátrak családi és táborozó életét, a sivatag vadjait , a vadászat és a razzia módját. — Ki az öreg Európa vadászterein minden élvet kimerített, Sahara sikján újakat lelhet. Ott az oroszlyán, párducz éshyéna; szelidebb sportra a gazella, antilope és struczmadár. Ez utóbbit lóhátról és gyalog is vadásszák. Ha gyalog, a vadász lesben ejti el a tojásain ülöt, de ezt vadorzásnak tekintik. A lovas vadászat hevélyesebb s előkelőek mulatsága. — Európai embernek azonban sok gyakorlatra van szüksége, hogy sikerrel működhessék. „Legkedvezőbb idénye a vadászat e nemének a nyárközép ; minél nagyobb a hőség, annál kevésbé képes a strucz magát védelmezni.—Az arab a kellő időpontot így jelöli ki : midőn az ember árnyéka nem hosszabb papucsánál. Hét nyolcz napig tartó rendes kirándulás ez. Előkészítő rendszabályokra van szükség, mellyekre tizenkét lovas szükséges, kik mint egy razziára egyesülnek. — A lovasok mindenikét szolgája kiséri tevén, melly vízzel tölt kecskebőrt, árpát, gabonalisztet, datolyát, serpenyőt, kötelet, nagy tüt, patkókat és szögeket hord gazdája számára. A lovason csak gyapot ing és nadrág van ; nyakát és füleit könnyű kelmébe burkolja, lábain szandálok vaunak. Puskával vagy pisztollyal nem terheli magát; egyetlen fegyvere ötláb bosszú s bunkóba végződő olajfa vagy tamarind bot. A strucz gyepes helyeken vagy hol nem rég esö járt, lelhető. Ha valahol falkát fedeztek fel, a vadászok kört képeznek s a megriadt állatokat ovatosan hajtják a középpont felé, hol végkép kimerülten gyakran bottal hajthatók a tanyahelyre. Vérét vévén, azonnal gondosan húzzák le borét, hogy egyetlen tolla se sérüljön meg; a bőrt aztán fára vagy lóra feszítik. Belsejét erősen besózzák ; húsát liszt és paprika járulékkal étellé főzik. Zsírja a híres kuszkusszu egy alkatrésze ; de kenyérre kenten is eszik. Tollait eladják; mielőtt azonban a francziák Algériába jöttek volna , e tollakkal a sátrak csúcsait ékesíték. A solymászat szintén saharai sport. Előkelő arab nem lehet meg sólyom nélkül. Abd-el-Kader a sólyomnak négy faját különbözteti meg s legjelesebbnek a t h a i r el borr fajt mondja. Fogása és szelidítése módja ez : — Ha thair el horr látható, szelíd galambot tesznek háló formába s feldobják a légbe az orvmadár elé, melly lecsap reá, lábaival a háló szálaiba bonyolódik, nem bír kibontakozni s foglyúl esik. Elfogatván nem árul el félelmet vagy haragot. Közmondás : „a nemes fajú madár, ha fogságba esik, nem mutat bánkódást." —Lábaira gyűrűket raknak s a sátorban kis állványra kötik. Hogy emberhez szokjék, fejét sapkával borítják le, mellyböl csak orra néz ki. — A sapkát levevő gazda eteti, öklén tartja, simogatja s egyre beszél hozzá. Egy hó múlva ismeri már gazdáját a madár s egészen szelíd. — Ekkor aztán vad ejtésére tanítják; legnehezebb arra oktatni, hogy gazdája hívására ott hagyja zsákmányát. —Orvmadár létére a sólyom nagyon tiszta állat s hullára nem száll. Jól idomítva megöli a nyúlat, a kis gazellát s nagyobb madarak közül a túzokot. Itt azonban be kell végeznünk az ismertetést s a bővebb részleteket óhajtót a gyönyörűen kiállított könyvre utaljuk, melly nem rég a következő czím alatt jelent