Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-07-20 / 20. szám

317 tuk — terheit meghatározni lehetetlen sőt képtelenség. Tegyük fel, hogy valamelly ló a hírlapi jelentés szerint tiz lóhosszal érkezett be az első után; ez azt jelenti, hogy nem volt küzdés s így nem valószínűtlen, hogy a győztes kétszer sőt háromszor is nagyobb távolsággal hagyhatta volna el ellenfelét, de az is meglehet, hogy a második ló jobban hajtva kevesebb mint tíz hosszal érhetett volna be másodiknak. Az a ki látta e futást, birhat fogalommal a futott lovakról; de alig birhat ha nincs más kalauza, mint a hírlapi jelentés. Az, hogy egy és ugyanazon ember minden versenyen ott legyen (Angliában) — lehetlen s így csak is több tagból álló bizottmány végezheti megközelítő pontossággal a súlyegyenlítést. Több nagy versenyben egyetlen ember készíti a súlyegyenlitést, mint példáúl Rous admirál a Cesarewitch és Cambridgeshire handicapokban. Ha jó egyénre esett a választás , az eredmény gyakran kielégítő ; azonban sok az ellenvetés egy egyén alkalmazása ellen, nem mintha lehetlen volna minden gyanú fölötti s kellőkép szakértőre találni, hanem mert ez a legjobb akarat mellett sem lehet mindenütt jelen, holott a jó súlyegyenlítésre okvetlen szükséges, hogy az illető a lovak futásának szemmel látott tanúja volt légyen. A súly egyenlítő szerepére senki se vállalkozék, ki nincs elszánva a munkája ellen tehető kifogások békés eltűrésére. Azonban akár maga a lovaregyleti választmány készítse a súlyegyenlítést, akár másokra vagy másra bízza e munkát : a felelősség mindig magát a lovaregyletet illeti. A súlyegyenlítő egészen más helyzetben van, mint a bíró vagy az indító. Milylyen terhet vigyen a ló, ez tisztán egyéni véleménytől függ ; ellenben az indulás érvényessége egészen tényleges dolog , valamint a bíró kijelentése is. — Az indítónak jogában áll a lovart birsággal büntetni, lia vetélytársai fölött valamelly tilos előnyt akar kicsikarni : szintígy a súly egyenlítőnek is joggal kellene birnia súlybirságot szabni olly lóra, melly valamelly versenyben nem bona fide futott. Aztán végre is a ló tulajdonosától vagy idomárjától függ a vég elhatározás; ha a súlyegyenlítő hibázott s olly terhet szabott a lóra, mellyel ez a versenyben nem mérkőzhetik , a tulajdonos inkább magát okozhatja, mért engedte futni s mért nem fizetett bánatot — mint a súlyegyenlítöt, ki az előtte ismeretlen ló képességét túlbecsülte. Vadászfegyverek a londoni tárlaton. A lőfegyverek készítéséről átalán s a vadász fegyverekéről különösen már olly sokat írtak , hogy e tárgyat alapján kezdve tüzetesen szóba hozni ép olly fölösleges, mint úntató volna, minél fogva csak a legnevezetesebbekről szándékunk értekezni, miket az iparnak e nemét leginkább képviselő nemzetek előmutatni képesek. Minden nemzet, midőn ipara haladásának ezen terén mutatványait adja, bizonyos önállóságot s jelleget tanúsít : ha a londoni tárlat egyes osztályait szemügyre veszszük, az angolok müveiben a gyakorlati, fölösleges pompától ment s módnélkül pontos kivitel ötlik legelőbb is elénk, míg a francziákéban leginkább a szép és sok szorgalommal dolgozott vésnökmüvek ép úgy fából, mint aczélból kötik le figyelműn-