Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-01-20 / 2. szám

25 Vegyesek. — Allgemeines Gestüt-Buch IV-dik kötet. Mindazon telivér lovak és ivadékaik jegyzéke, mellyek a német államokban, úgy szintén Poroszországnak és Dániának a német szövetséghez nem tartozó részeiben , továbbá Magyarországban, Erdélyben és Galicziában léteznek. E kötet az elébbiekhez aként csatlakozik, hogy az anyakanczák, mellyek azóta tenyésztésre használtattak, ivadékaikkal együtt e negyedik kötetben ismét megjelennek. Hozzá van kapcsolva az anyakanczáknak apáik és birtokosaik szerint rendezett kettős jegyzéke. Ezen, a lótenyésztőknek és versenykedvelőknek szükséges munka nem rég jelent meg Berlinben s minden könyvkereskedésben megrendelhető. Ara 4 porosz tallér. -— A hiúz-kérdés. Várady Gábor országgyűlési képviselő Marmaros-szigetről e napokban a nemzeti muzeum számára egy Marmaros megyében lőtt hiúzt küldött be. A követendő szép buzgalmat napilapjaink méltán emelik ki, tévednek azonban ama megjegyzésükkel, hogy a kérdés, váljon van-e Magyarországban hiúz ? ez által most volna megfejtve. — Természettudósaink nem kételkedtek arról, hogy a felső megyékben — habár gyéren — tenyészik a hiúz ; a Vadászlap olvasóinak pedig csaknem évenkint volt alkalmuk egy-egy hiúz elejtéséről venni hírt s mint M. V. úr fönebbi „Vadászrajza" említi, Zemplén felső részében is mutatkozik e fenevad. — Lótenyésztési állanidíjak 1862-re. A magyar korona tartományára Erdélyen kiviil : 114 dij, 962 arany; Erdélyre 40 díj, 400 arany. Alsó-Ausztriára, Salzburg, Tirol, Vorarlberg, Stájerország, Karant, Krajna, a partvidékek és Trieszttel 72 díj , 536 arany. Csehország Morva és Szilézia 68 díj , 500 arany. Gácsország Krakkó, és Bukovina 70 díj, 400 arany, összesen 364 díj , 2750 darab aranynyal. — Crazy Boy, a jelesebb honi telivér mének egyike, e napokban múlt ki bélgyuladásban, mit alkalmasint meghűlés okozott, midőn Blaskovich úrtól új tulajdonosa b. Podmaniczky Géza istállójába utaznék , hol csak három napig élt. — Bitka madarak. Buzgó és jeles ornithologxxnk^gróf Lázár Kálmán madárgyűjteménye a múlt évben több ritka példánnyal szaporodott. Az egyik egy szakálás orvály (Gypaetus barbatus) melly annyiból figyelemre méltó, hogy a havasoktól távol, a Maros mentén, Vajdé falu halmos határán lőtték, holott eddig minden ornitholog az állítá, hogy a legmagasabb havasok csúcsait soha el nem hagyja s az ellenkezőt, t. i. hogy néha bár ritkán leszáll az alljba is, eddig még csak Brehm Reinhold észlelte egyszer Spanyolhonban. —• Nevezetes még az is, hogy e példány mája bonczolásközben egészen mételyesnek találtatott. — December végével továbbá gróf L. K. egy vetési varjút (corvus frugilegus) kapott, melly — fehér farkát és szárnyait kivéve egészen kávészín. E ritka varietást Gezsén Maros Ludas mellett lőtték. Székely-Keresztúr környékéről pedig Elekes Pál úr küldött egy igen szép azon évi borzas gödényt (Pelecanus crispus) melly madár ama vidéken még vonuláskor is nagyon ritka jelenet. — Magyar ornithologia. Örömmel jelentjük, hogy végre egy az eddigieknél teljesebb és tökéletesebb magyar ornithologiai munkára van kilátásunk gr. L. K. szakértő tollából, ki a nálunk honos fajokat saját észleletei után lehető gonddal és szor-