Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-06-20 / 17. szám

274 fedezi fel. Többnyire fehér pettyes kék nyakkendőt viselnek, mellynek végei patkó vagy rókafej alakú tűvel vannak összetűzve ; az e fajta emberek sokat tartanak az ékszerekre, miről a mellényen lelógó nehéz aranyláncz s az ujjakon csillogó gyűrűk tanúskodnak. Mindezen emberek azon osztályhoz tartoznak, kiket az angol outside r-eknek (künn tartózkodóknak) nevez. Ezeknek nem szabad a frigyládához közeledniük; ők a nép a nemzetben. A mint azonban a vásár sürüvé, zajossá válik, az üzlet dagálya hozzájuk is kiárad. Ekkor aztán valódi didivel esnek ama képzeleti becs esésének vagy emelkedésének, mellynek hátterén egy ló neve, vagy a győzelem többé-kevésbé kétes esélyei csillognak. Köztük egyébről sincs szó, mint példáúl : — Mi hír Rataplanról? — Hogy van Phönix? — Hogy futott Black Diamond? stb., melly kérdésekre adott feleleteket csak az értheti, ki a gyep euphemismusaiban járatos. De lépjünk már be a mozgalom középpontjára, a Subscription roomba, bol az angol aristocratia tagjai honosak. - - Tattersall egészen semleges tér, mellyen valamennyi társadalmi rangosztály tarkán vegyül össze, mert hiszen valamennyit közös baj , a fogadási láz köti össze. E tömegben két éles kinyomató typust fogunk megkülönböztetni , mellyek a többiek közül rögtön kiválnak : az elderly gentlemant és a swellt. Az előbbi a franczia Ci-devantjeune homme-ra emlékeztet kék frakkban arany gombokkal, míg a swell már egészen hü másolata az incroyable stuczernek. S többnyire csak is merő hiúság az, mi lépteit Tattersallhez a fogadók körébe vezeti. Három dolog kell ahoz t.i., hogy a fiatal ember a világban némi tekintélylyel bírjon : szakái, a continensen tett utazás , és verseny fogadás. — Ha a swell jó hangzású név tulajdonosa, könnyű szerrel vezethető be Tattersall szentélyébe. — A swell átalában szívesen látott jelenet a hely hiúzainál, mert e 1 у о n gyakran eléggé könnyen nyírhetö bárány. Barátja magára vállalja, hogy könyvet készít neki. Könyvet készíteni (to make a book) így nevezik Tattersallnél a módot, bizonyos lovak ellen vagy mellett bizonyos összegekbe fogadni, még pedig úgy, hogy az eredmény mindenesetre a szerzőnek legyen kedvező. Ezen — mindenféle hyerogliph jegyekkel és betűkkel teleirt müvet átadják aztán a fiatal embernek, ki az irmodor titkainak nem lévén avatottja, az egészből szót sem ért. Fogalma róla mindössze az, hogy e jegyek bizonyos üzletviszonyokat fejeznek ki s hogy 3—4000 fontot okvetlen kell nyernie, ha — a lovak, mellyekre fogadott, győznek. — A kifejlődés Epsom gyepén vagy másutt történik s gyakran aztán maga a szolgálatkész jó barát jő jelenteni a swellnek, hogy ö bizon minden emberi számítás ellenére nem szerencse fia s nincs egyéb hátra , mint hogy 4—500 fontot fizessen , még pedig két nap alatt, ha becsületében csorbát tűrni nem akar s nevét „defaulter" praedicatummal Tattersallnél kitéve látni nem óhajtja. — A fogadók, kik mint pontos fizetők ismeretesek, néha pár napi halasztási vagy léhlzetvételi időt (breathing time) kapnak. Ha azonban a verseny utáni kitűzött napon a Subscription roomban meg nem jelennek, ez mindig kedvetlen gyanúra ád okot. S valóban némellyek a kapott halasztási időt arra használják, hogy áthajóznak a csatornán s elpusztúlnak hitelezőik szemei elől. M egkell azonban vallani, hogy afogadók átalában véve derült arcczal s brit méltósággal szoktak kötelezettségeik-