Vadász- és Versenylap 6. évfolyam, 1862

1862-03-20 / 8. szám

129 sor. Ha belföldi nem versenyzett vagy a lovat nem követeli : úgy a kincstárt illeti я jog, a lovat a es. к katonai ménesek egyikének számára, ugyanazon árért követelni. — Én ha ez is eláll a vételtől, úgy ez a birópáholyból tudtúl adatván, a részvényesek hivatnak fel, hogy a vételjogért jelentkezzenek ; több je­lentkezés esetében a belföldié az előjog , különben sorshúzás dönt. Ha a nyertes belföldön ellett vagy nevelt ló : a főnebbi eladási kényszerűségnek nincs alávetve. Nevezési zárnap : marczius 31. A verseny napja : junius 5. Ugyanezen feltételek állanak Pardubitz, Kolozsvár és Lembe r g-re nézve is , azon különbséggel csupán , hogy Pardubitzban a távolság 4 mértföld; Kolozsvárt és Lembergben pedig az ela­dási összeg : 3000 forint a mén — 1500 forint a kancza lóért. Hibaigazítás. A lapjaink elébbi számával szétküldött programmot egy hivatalosan hitelesített iratról nyomattuk le , melly azonban a később vett miniszteri rendelettől különbözvén, ez utóbbi szerint közöljük most az I. Császárdíjnak 1862-re szóló feltételeit. V egyesek. — A pesti állatkert ügyében martius 17-kén tartatott Xanthus János úr el­nöklete alatt egy szélesebb körű tanácskozmány, melly az állatkertnek részvények útján felállítását elhatározván, az előmunkálatok elkészítése végett három bizottmányt nevezett ki kebeléből. — Az első bizottmány, G e r e n d а у tanár úr elnöklete alatt, összegyűjtvén a más európai városokban lévő állatkertek keletkezési történetét, alap­rajzát , létszámáról és kezelési módjáról a kellő adatokat stb. honi viszonyaink tekin­tetbe vételével programmot és költségvetést — a második bizottmány pedig, К u b í­nyi Ágoston úr elnöklete alatt, ezen előmunkálat alapján alapszabályokat fog kidolgozni ; míg a harmadik bizottmány Rottenbiller Lipót úr elnöklete alatt a gyakorlat terén fog mozogni s az eszme terjesztésén kivül lépéseket teend a válla­latnak hol, mikép s milly eszközökkel létesítése iránt. Mind a három bizottmány — a külön szakmák szerint — egyesíti magában a tudomány, tapasztalás, ízlés, számítás, toll és gyakorlat embereit s ezenkívül minden biz. elnöknek fenmaradt a jog, szak­osztályába az avatottakat pótlólag meghívni. Az előmunkálatok elkészültével a széle­sebb körű tanácskozmány ismét összejövend s megállapítván az alapszabályokat, pro­grammot és költségvetést : ennek alapján ki fogja mondani a szükséges tőke nagysá­gát s ehez képest meghatározandja a kibocsátandó részvények mennyiségét.—Midőn aztán annyi részvény, a mennyi a vállalat fennállhatását biztosítja, alá lesz írva : a részvényes társulat megtartandja alakító közgyűlését s az alapszabályok értelmében megválasztandja elnökeit, igazgatóit és tisztviselőit, kiket a mart. 17-ki tanácskoz­mány természetesen csak ideiglen választhatott, a mint következik : — elnökül a gya­korlati tapintatáról, erélyéről és honfiúi buzgalmáról ismert Szápáry Antal gró­fot egy szívvel lélekkel kiáltá ki a közbizalom; tiszteleti elnökül pedig az eszme létre­ébresztőjét Xanthus János urat; három alelnökül a fönebb jellemzett három bizottmány elnökeit ; titkárokúi Kovács Gyula és Frivaldszky János n. muzeumi őr urakat. — A tanácskozmány után egy küldöttség ment a betegen fekvő grófhoz, hogy a közbizalom nyilatkozatáról értesítvén, az elnökség elvállalására fel­kérje : ki is a bizalmat köszönő válaszában megjegyezvén, hogy az elnöknek nem csak czimét, hanem teendőit és terheit is óhajtaná viselni, miután ez utóbbiban betegsége gátolja, a kívánatnak nem felelhet meg : a küldöttség ismételt kérelmére azonban s annak reményében, hogy egészségi állapota jobbra forduland, az elnökséget elfogad­ni s ereje visszatértével k:özremunkálását megígérni méltóztatott. — Őszinte örömmel üdvözöljük a mart. 17-ki tanácskozmány eredményét, melly a vállalat szellemi alap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom