Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-02-10 / 4. szám

56 tében alig vevé észre kis házi kutyáját, melly a közel erdőbe futott ugatva s onnét is­mét kiszaladt és megint ugatva ment be több ízben. — Végre a kis eb magára vonta gazdája figyelmét s midőn ez lőfegyverét kapóra tartva a farkascsapán az erdőnek in­dáit , a kis kutya nagy dühhel ugatva rohant újra az erdőbe. — Csakhamar azon­ban nagy ijedten vonítva szaladt vissza urához s nyomában nem kevesebb mint 7 far­kas rohant vadászunk elé, majdnem lába mellől kapván el a kis ebet. Szerencséjére készen volt s mindkét csövét kisütvén, két nagy farkast terített le, a többi 5 pedig nem is nagyon sietett az erdőbe vissza, hanem csak kullogva s többször visszatekintve ment tovább, mintha kedve lett volna még visszajönni. Ekkor azonban vadászunk megijedt : nem lévén már töltött fegyvere, a fia kezéből egy kis baltát rántott ki és azzal lett volna kénytelen magát védni, ha a fenevadak által megtámadtatík, mi azon­ban szerencséjére nem történt meg. Egy másik vadászatkedvelő a parasznyai erdőkörben a strychninnel tett e télen a dúlók kiirtására érdekes kísérletet, melly nagyszerű eredménynek örvendett. — A Strychnin *) tudomás szerint az emlős állatok idegeire rögtön ható legerősebb méreg, melly fehér lisztpor alakban a gyógyszertárból strychninum purum név alatt kapható. K. . . úr először egy szegény gebével tett kísérletet, egy Rozinantét t. i. a helyszí­nére kivezetvén, ott kenyérben ada be neki 2 szemernyi mérget, mitől a szegény pára azonnal fölfordult. A csaldögöt megnézvén , másodnap úgy tapasztalta, hogy igen is akadtak vendégei, hanem bár a környéken sok okádékot s az erőszakos csunyítás­nak több undok jeleit látta, bőrével azonban egyelőre egy farkas vagy róka sem adó­zott. — Azon gondolatra jött tehát, hogy talán a miskolczi gyógyszertárban vásárlott szer régi s így elég hatékony nem vala. Elővevé tehát a még Kölnből hozott 14 sze­mernyi strychnint s a régiebb csaldög mellé friss marhahúst vetett el, mellyet elébb két-két fontnyi szeletekre vagdalván, mindegyikét 2 szemernyi méregporral jól be­hinté s egymástól jókora távolságra a hóra egyenként letéteté. A csalétek egy délután vettetvén ki, azon éjjelre ott hagyatott. Másnap reggel egy kerülő kíséretében egész más oldalról indúlt a helyszínére , mint a mellyen az előtt jött vala s kiki más felé tartván, nem sokára a kerülő szavát hallá , ki farkast kiáltott. — Midőn épen utána indúlt volna, egy megmeredt farkast pillanta meg egy mély hógödörben, a mit ez alkalmasint kínjában kotort : a kerülő egy másik farkasra mutatott, melly a kínos ki­múlás szintolly világos jeleivel egy siirü bokor alatt összegörnyedve feküdt. Útközben mielőtt azon helyre értek hol a csalétek kitéteték, még 3 rókát leltek, oda pedig meg­*) A Strychnin (szoral) a Strychnos nux vomica (ebvész) nevü fának gyümölcséből készült ve­gyi kivonat: alcoloid. Ezen Kelet-Indiában honos közép nagyságú fának hamuszinü kérge s na­rancssárga fekete szivacsos bélü almái vannak, mellyekben 8—10 vonalnyi széles 1—2 vonalnyi hosszú ezüst fényű szőrrel ellátott lencse alakú magvak találtatnak s nálunk varjúszem név alatt ismeretesek. A Strychnin maga 4 szögű prizmákban jegesül s aztán porrá töretik. Szaga nincs , ize igen keserű ; vizben nehezen , olajban hamar olvad. E vegyi kivonat a leghathatósabb növény­méreg. Belőle egy házi nyúl megölésére \ szemer (granum), kutyának, farkasnak és rókának 2 szemernyi adag elegendő. Ugyanilly mennyiség embert is megöl. Leginkább hat a gerinczagyra s az abból eredő mozgató idegekre ; kínos görcsöket és fuldoklást okoz s néhány perez múlva erőszakos rángatások közt végkép eloltja az életet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom