Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-02-10 / 4. szám
53 Mintegy September 8-dika körül, midőn részint a víznek már hidegebb fokozata a gázolást kellemetlenné tevé, részint pedig a kacsák már olly korúak voltak, hogy születési helyöket a Tiszának nagy vizeivel cserélték fel : megszűnt a kacsavadászat s ezentúli kirándulásaink egyedüli czélja sárszalonkák valának. — Ezeknek tanyáit már messzebb, a Tisza mocsáraiban kellett felkeresnünk s vadászatunk olly sikerdús volt, hogy e sorok irója többször egy maga 70—80 darabot lőtt s társai fáradozásának eredményét ezzel összevetve, itt is úgy jártunk mint a kacsákkal, hogy t.i. a vad végre sem úrnak se cselédnek nem kellett, bármilly jól elkészítve rakták volna is elébe. Ennyiből állott az eőrsi vadászatoknak a nem tenyésztett szárnyas vadakra gyakorlott neme, lássuk most már azoknak másik nemét, a tenyésztett vadak t. i. fáczánok vadászatát. (Vége következik.) Vadászrajzok. Havas Sándortól. Ш. (Folytatás.) A bikki mindennemű vadállományban mint már előbb említém, rettentő kárt teszen a nagy és kisebb dúvadak rendkivüli sokasága. Mi különösen a nagy dúvadakat illeti : az Erdéllyel határos Rézalja rengetegeit kivéve, nem tudnék hamarjában vidéket nevezni, hol aránylag annyi farkas tartózkodnék, mint Borsodnak ezen egyrészt a síkra kinyúló, más részt pedig ép olly kiterjedt hegyvidékkel határos erdőiben. E tanúságot nemcsak a kezeinknél levő több évi kimutatásokból, mellyek az elejtett farkasokért kifizetett vadbérek eseteit sorolják fel, hanem a kézre nem került fenevadak kártékony dúlásairól minduntalan szállongó hírekből is meríthetjük. 1856-ban 20 darab farkas lett a vadbérek kifizetése végett bejelentve. 1857-ben 21 farkas s 13 farkasd. 1858-ben 25 „ s 18 „ 1859-ben 5 „ s 9 „ 1860-ban 20 „ s 5 „ 81 45 4 Négy év alatt tehát összesen 126 darab esett el, melly ért 435 for. vadbér lön kifizeti Ezen számba az úrvadászok által elejtettek, valamint a bejelenteni elmulasztottig be nem lévén foglalva, könnyen meggyőződhetünk arról, hogy az itt barangoló fenevadak száma bizvást pár százra tehető. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ezen orvadak nem mind a tulajdonképí Bikkben ejtettek : a fönebbi számoknak egy jelentékeny része a szentpéteri és szendrői járásnak a Bikkel s a tornai hegyvidékkel határos erdőköreire esik, hol az egymást sűrűbben érintő helységek közelében a házi