Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-11-30 / 33. szám

519 _ értünk. A tétényi szüretelöket is meglátogattuk, míg a Feldunán nagyobb kirándulásaink czélpontjai Szentendre, az újpesti sziget és újpesti kikötő, főkép pedig az ezzel rézsút szemben s a budai parttól mintegy angol mértföldnyire fekvő löpormalom voltak. A testvérvárosok lakói közül' csak kevesen ismerik e szép belyet, bölott fővárosunk környékén tán alig van bájosabb s nyári kirándulásokra alkalmasabb pont mint ama szép liget, melly viruló rétek s zöld mezők közötti tágas téren egy kerekded , mintegy 10 ölnyi átmérőjű s számos meleg forrástól képezett tavacskát árnyékol. E tó vize olly rendkívül tiszta és átlátszó, bogy két Ölnyi mélysége daczára fenekén minden fövényszem látható, mellyet a folyton bugyogó források magok elé hajtanak — szemmel kisérhetünk benne minden halacskát, melly a moszat s egyéb vízalatti növények szálai és levelei közt vigan úszkál, mint jő fel néha a víz felszínére kis rovarok után kapkodni s mint riad el ismét nyílsebesen, a tó fenekén keresve menhelyet— s ha a déli nap sugarai egész a fenékig letüzve, a sötétzöld tavacska smaragd vizét átvilágítják, hogy minden egyes fövényszem fénylő aranypor gyanánt csillámlik fel : ez a látványnak tündéri bájt kölcsönöz. — A tó lefolyási vizéből képződött és zsilipekre fogott patakcsa löpormalmot hajt s a szép ligeten és zöld réteken a Dunának sietve, torkolatához közel egy őrlő malom kerekeit forgatja. — A pómázi, kalászi és solymári begyek vulcanicus alakzatú csúcsos ormai tágas félkörben szegélyzik a szép ligetet s a lenyugvó nap végsugaraitól festöileg világítva — midőn már a tiszta időben gyakran felvonódé kékes fátyol borítja a távol bérczeket — gyönyörű képet tárnak elénkbe. Hogy hajdan e bájos tavacska nem lőpormalomnak tett szolgálatokat, hanem már a lőpor feltalálása előtt több századdal valószínűleg fördőhelyül volt használva : bizonyitják ama felöl vastag falak romjai, mellyek részint a tó partján és környékén, részint annak fenekén láthatók; valljon a római időkből valók-e, vagy a török pasák készítményei valának a falak, szakértők ítéljék meg. Milly kedélyes mulató és sétahellyé, milly felséges fördővé alakíthatná egy vállalkozó szellemű bérlő e szép ligetet s milly könnyen juthatna Budapest közönsége a helyszínére, ha helybeli gőzöskéink itt is állomásoznának! Mi e szép ligetet vagy is inkább az említett meleg patakocska torkolatát az „Irén"-en 2 ó. 5p. — s onnan csolnakdánkat, telierövel evezve, 45 p. alatt értük el. Illy nagyobb kirándulásokra mi majdnem kizárólag gr. Széchenyi Ödön „Irén" négy evedzős csolnakját használtuk, mert ez csak féléles gerinczre (Halb Kiel) lévén építve, alacsony oldalzata s vékony deszkázata miatt igen csekély mélységre (3—6 hüvelyk) jár s így legsekélyebb vízben is használható volt s a kikötésnél a partot is könnyebben megközelíthetők vele, mint atöbbi éles gerinczü bajókkal. KesV kenysége és hosszúságnál fogva „Irén" sekély vízben másodsebességü hajónk, ollyannyira, hogy gyakorlott négy evezővel rövid időre a helybeli gőzösökkel versenyezhettünk. Vitorlával is tettünk néhány kisebb nagyobb kirándulást, de kevésbé kedvező eredményekkel. Az „Üstökös" ugyanis vitorlázásra csak alkalmazott s nem tüzetesen e czélra épitett hajó és így nem bír a vitorlázó minden kellékével. Például nem 33*