Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-07-20 / 20. szám
320 sok birtokába jussanak. A támadás soha sem történik tömegben, hanem apró csapatokban minden oldalról ; s körben keringvén a fészkek felett, hol lecsapnak, hol ismét felemelkednek s a fészke mellett ört álló kócsag csörvágásait mindig a legügyesebben tudják kikerülni. Ez utóbbi elvégre beleúnván a sikertelen védelembe, kikel fészkéből, mellyben se kellőleg nem mozoghat, sem belőle támadóit el nem éri ; de ezalatt, míg a többiek körüle röpködvén s kiáltozván figyelmét magukra vonják : két-három tolvaj a kedvező perczet ellesvén, a fészket megrohanja s a benne levő tojások héját egy csörvágással betörvén, azokat gyorsan elragadja, mire egész csapat őket követi s midőn már biztos távolságban vannak, zsákmányukat közösen elköltik. Innét magyarázható az is, miért találhatni a kócsagok eltört tojásainak héjait a kócsagos körül s néha még attól távol is, elszórva ; miből a régiek azt következtették, bogy a kócsag, ha a tojás rájön, olly fájdalmat szenved, hegy nem levén képes máskép, röptében kényszerül azt végezni. Ha a hollók kapzsiságának az egész fészek áldozataúl esik, úgy a kócsag még egyszer s ugyanannyit tojik mint első ízben; de ha tojásai közül csak egy is megmarad, akkor beelégszik azon szerencséssel, melly a balsorsot kikerülte s a többit nem pótolja többé. Öt hétig hím és nőstény közösen költenek s váltakozva keresik élelmüket ; ha pedig esik, akkor a tojásain ülő kócsag úgy szétterjeszti szárnyait, hogy azok az egész fészket befödvén a tojásokat a megázástól megóvják. A nádi veréb ismervén a kócsagnak ez óvatos szokását , annak fészke alá az ágak közé rakja a magáét, úgy, hogy míg a tulajdonos az első emeletet lakja ö a földszintet foglalja el. Ha a költés sikerül, akkor a kicsinyek már április hóban kikelnek, ha azonban a kócsag újra tojni kényszerül, akkor ez természetesen később történik. Hogy ugyan, lia második költése is kárba veszne, harmadszor is tojnék-e? — nem volt alkalmunk kitudni. (Folytatása következik.) A sz.-fehérvári lóversenyek sorozata. Augustus 22. I. Székesfehérvár város díja 1., mfd. Tiszteletdíj , adják Fehérvár város polgárai. Futhat minden e honban született ló. 3é. 100 font, 4é. 115 font, 5é. 120 font, idó'sbre 125 font; ménre 3 fonttal, lóra , melly az illető versenyig bárhol nyertes volt, 5 fonttal több. 50 for. tétel, fele bánat. A 2-dik ló tételét menti. A nyertes tulajdonosa 50 frtot tartozik a fehérvári kórház javára fizetni. Aláirás és nevezés augustus 1. II. Vándorló ivadék-verseny 1 '| 4 mfd. Futhat minden 1858. ellett ló , az aláirás kötelez a bécsi, pesti, székes-fehérvári és pardubitzi versenyekre. Tét 150 frt, bánat 50 frt., annyiszor a mennyiszer ; Bécsben 3| 4, Pesten 1, Székesfehérvárott l'j 4, Pardubitzban l'| 2, mértföld. Teher : Bécsben 92, Pesten 96, Sz.-Fehérvárott 100, Pardubitzban 104, font. Kanczára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Egyszeri nyertesre 3, kétszeri nyertesre 6 fonttal több. Indítványozó ifj. gr. Batthyányi István. — 1857. dec. 31. 29 aláírással elzárva. Öt lótól bánat ; ötnek nincsen ivadéka ; kettőnél a kötelezettség megszűnt.
