Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-07-10 / 19. szám

302 nek nein is kínálhatják. Egyébiránt első rendű lovakat is láttam már e betegségben, mi elragadott rájuk; mert ha taknyos ló kerül valamelly istállóba, ott a többi ló is elébb utóbb megkapja a bajt s bele vesz. Lóversenyek Németországban. Berlin, jun. 21. 22. 24. 25. Németország legjelentékenyebb versenytere a berlini (mert a baden-bádenit határozottan franczia lovak gyepének tartjuk) az idén 38 versenyfutásnak volt színhelye s így egy-egy napra 9—10 futás esvén, a d u. 5 órakor kezdett versenyek mindig esti homályban végződtek. E 38 verseny közül 6 katonasági és tiszti lovakra szorítkozott ; ezenkívül volt 3 gát- 2 vadász- és 3 ügető verseny és így a sikversenyek száma mindössze 23-ra ment. A díjak összege, a királyi ezüst pajzs és a királyi ezüst ló két tiszteletdíjon kívül, 5920 tallért és 1090 Frigyesaranyat tett, melly összeghez az állani 4280 tallérral, a lovaregylet pedig 990 Frigyesarannyal és 1340 tallérral járult ; a király őfelsége adott 50 aranyat, gr. Hahn szintén annyit s aláírásokból 300 tallér gyűlt be. E számok jellemzik az angol, német- és magyarországi versenyek közti különbséget. Angliában kevés a díjas verseny, de a nyereményt a tételek sokasága teszi naggyá ; Németországban az állam és a lovaregylet adja a díjakat, míg nálunk a díjak egyes versenykedvelők örök alapítványainak kamatjaiból s önkénytes adakozásaikból gyűlnek össze s a pestiek nagyobb összegre is rúgnak mint a berliniek. Feltűnő azonban a különbség azon összegek közt, mellyeket a berlini és a pesti lovaregyletek egyleti díjakúl tűznek ki; mert míg az első ez idén 990 Er. aranyat és 1340 tallért áldozott e czélra, addig a pesti mindössze 500 íorintot (az eladó versenyben) adhatott. —• Ennek oka nagyon világos s nem egyéb, mint hogy a berlini lovaregyletnek sok a pénze, a pestinek pedig kevéssel több annál, mennyi az évi költségek fedezésére szükséges. Ezt ismét ama körülmény fejti meg, hogy Berlinben a versenytéri néző állvány (páholyok, zártszékek s egyéb helyek) jövedelme az egyleté, Pesten pedig azon bérlőé, ki az 1849-ben három tábor által is feldúlt állvány helyébe mást épített s ennek nagy jövedelmét szerződésileg 1868. évig húzza. E szerződési évek leteltével s ha majd az egyletnek saját állványa leend : a pesti lovaregylet is több ezer forintot lesz képes díjakra fordítani. Visszatérve a berlini versenyekre : a pestiekhez hasonló nagy díjakat és nagy tételeket itt nem találunk. — Legnagyobb díjak : 1000 tallér, 600 tallér és 200 Fr. arany ; van aztán egykét 100 aranyos díj , a többi kisebb összegekre oszlik. A legnagyobb tét 25 Fr. arany s ez is csak egy versenyben ; néhányban 10 Fr. arany, a legtöbben 5 Er. arany. A nagy díjakat Angliából hozott telivérek nyerték. Az 1000 tallér, mellynek felét az állam, felét az egylet adta, a pesti gyepről jó hírnévvel ismert 4é. fek. mén Challenger és Vanquisher közt lön megosztva. Ez utóbbit nem rég hozatta tulajdonosa Lühe úr Angliából : 4é. p. m. ap. Voltigeur any. Eglantine. Záp versenyt futottak és megosztozának, miután az 1 német mértföldnyi távolságot 9 perez alatt