Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-06-30 / 18. szám
284 gyermekek irányában olly mérgessé s így veszélyessé lön : bogy csak kitömve gondolták öt békeszeretövé tehetni, mi rajta végre is hajtatván, a kis fekete oszlopon mellyen egy lábon áll, e felirás olvasható : Redoutez du héron le déplorable sort , S' il fut resté tranquille , il ne serait pas mort. Szabad állapotában a kócsag nem csak hogy magát vitézül védi, de még gyakran , a nélkül hogy hántatott volna, maga viszi a támadó szerepét. Múlt aprilisban — írja L. de Dax — két barátommal, ebeink előttünk járván, patakokon s nádasokon át, a valcarés-i tó felé mentünk. Rögtön társaim egyikének ebe fájdalmasan elordítván magát, félre szökött s ugyanazon pillanatban egy kócsag kelt fel a sürü káka közül. Hívásunkra az eb azonnal előjött s szeme felett mély sebéből, melly ép ollyan volt mintha törszúrás lenne, a vér folyott le pofáján végig. Megvizsgálván a kákát, a között kócsag-fészket s benne négy tojást találtunk. Hét nappal később a Rhône holt medre közelében jártunk s magam társaimtól elmaradva, sürü nád között barangoltam, a mint elég váratlanul olly erősen megcsípte valami bal czombomat, hogy szinte megijedtem s mindjárt reá közvetlenül mellettem egy kócsag repült fel fészkéből, mellyet kevés híja voll, hogy össze nem gázoltam. A gaz madár meg kapta büntetését ; de vadászköntösöm, nadrágom, gatyám és saját bőröm három centimétre-nyi mélységig úgy át voltak fúrva, mintha akár késsel metszették volna. Déli ÍYancziaországnak csak egy részében találni kócsagokat, már a Gascogne-ban ha látni is néha illy madarat, de fészkek sem újabbak , sem régiebbek nincsenek. (Folytatás következik.) Lóversenyek Angliában. Ascot. A windsori parkhoz közel fekvő ascoti gyep az előkelő világ kedvencz gyülhelye, hova a versenyekre a királyi család is rendesen meg szokott jelenni. Az idén azonban üresen maradt az udvari páholy s az angol sportlapok e miatt nem csak el nem titkolják neheztelésüket, sőt ezt — a nép, a közügy nevében lehető legélesebben fejezik ki. Magát a királynét kimentik ugyan s betegségére czélozva említik, hogy „Britannia gyászolja az okot, melly ő felségét honn tartá", — de annál nyíltabb a támadás a királyné férje Albert herczeg ellen, mint a kinek közönye okozta azt, hogy a kir. családból senki sem jelent meg. „Az angol fejedelmeknek—írja a „Field" — két út állt nyitva alattvalóik szeretetének megnyerésére : ha a hon javának előmozdításán törekedtek, vagy ha a nép kedvencz foglalkozásaiban s mulatságaiban részt vettek. Első és harmadik Edvard az első uton jártak ; második Károly a második módot választotta és jó sikerrel. Albert herczegnek Anglia sokat köszönhet az ipar, művészet, tudomány, nevelésügy előmozdításáért ; kár hogy a versenyügy iránt
