Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-05-20 / 14. szám
220 miszerint azt a vadászati irodalom is tekintetbe venni érdemesnek látta. — Jester munkája azonban nem egyedül e fönebbi irányban terjed, hanem az inkább a'íegkimerítőbb tankönyv, melly ekkoráig a vadászat érintett neméről Íratott s erre vonatkozólag az újabb vadásziratoknak minden esetre alapja, miért is mint a vadászat e nemének tankönyve mainapiglan fenáll. Jester 1743-ban Königsbergben született. Atyja az ottani kereskedő-egylet titoknoka volt, anyja a Praetorius családból származott. A jogi tanulmányokat Königsbergben végezvén, e mellett költészettel sokat foglalkozott s nemcsak jelentékeny számú színdarabokat s operai szövegeket írt, de a drámai művészetben személyesen is fellépett. Későbben miután Németországban, Svajczban s Francziahonban 2 évig utazott volna : mint a bécsi porosz követség titoknoka álladalmi hivatalba lépett , hol kevés dolga levén, ideje legnagyobb részét egy Bécstől nem messze fekvő vaddús erdőkörben tölté s az erdészet és vadászat köréből ismereteket szerzett. Midőn 1772-ben v. Rohde minister követségéről Poroszhonba visszatért, Jester másod-könyvtárnokká lön Königsbergben s itt egyszersmind Domhardt elnök mellett mint titkár működött, kinek pártfogása által a hadi és urodalmi kamaránál tanácsossá, 1780-ban erdészeti osztálytanácsossá, 1788-ban erdészeti főtanácsossá lett, hol egyszersmind 1820-ig, mint főerdész a tartományi erdészeti igazgatóság élén állván, 1828. april 14-kén meghalt. Jester a vadászatnak költői elemét ébreszté fel, mert most már a vadász nemcsak a fáradalmakat és gondokat hordta, hanem a vadászat élvezeteiben és örömeiben is osztozott s a vadászat megváltozott módjaival, valamint a lőfegyver tökéletesítése által kifejtett nagyobb önállósággal annak erkölcsi oldala is határozottabb színezetet nyert. — S ha bár Jester, mint költő, nem is állott Diana szolgálatában; e tekintetben annál sikeresebben léptek fel Wildungen, С. E. Dietzel, s Borch, kiknek munkái nyelvtanilag a prózai vadászirodalomra is üdvös befolyással voltak. A múlt század második s a jelen század első felében, Németországban a következő , vadászatot és erdészetet egyként tárgyaló folyóiratok jelentek meg : J. F. Sahl, Allgemeines ökonomisches Forstmagazin , 1763—69. M. J. Franzmadches, Neuestes Forstmagazin, 1776—79. Forst- und Jagdbibliothek, 1788—89. W. Gr. y. Moser, Forstarchiv, 1788—1807. J. D. Reitter, Journal für das Forst und Jagdvesen 1790- 99. J. G. Leonhardi, Magazin für das Forst- und Jagdwesen, 1804—5. G. L. Hartig, Journal für das Forst- Jagd- und Fischereiwesen, 1806—8. C. J. Laurop und W. J. Gatterer , Annalen der Forst und Jagdwissenschaft, 1811—12. J. C. F. Meyer , Zeitschrift für das Forst und Jagdwesen , 1813—18. G. L. Hartig, Forst-und Jagdarchiv, 1816—26. C. F. Meyer und H. Behlen , Neue Zeitschrift für das Forst- und Jagdwesen, 1823—28. H. Behlen, von Wedekind, G. Heyer, Allgemeine Forst- und Jagdzeitung 1825. egész a legújabb időkig.
