Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-10 / 7. szám

100 merülhető kellemetlenségek mellőzésére kellő gond fordíttatott. A versenyterem czéljainak tökéletesen megfelel ; a miért is remélhető, hogy rövid idő múlva nagyobb hatáskört nyerend. A jövő évben a választmány a jockeykre s lovászokra nézve tön intézkedéseket, mellyek azoknak erkölcsisége s érdeke felett bölcsen, atyailag s igen kedvezően rendelkeznek. Ezen kivül ugyan e választmány a chantilly-i gyepen a galopp és kísérletek (trial) szabályozását is közrebocsátá. Ebből áll átalános összlete mindannak, mit a lovaregylet keletkeztétől fogva 1854-ig tett és elért. 1854 után ez egyletnek mintegy új korszaka nyilott. Ugyanis 1854 tavaszán indítványozá gróf Morny, hogy az egylet a Marsmezőt odahagyván, a versenyeket a boulogne-i ligetbe helyezze át, melly indítvány lelkesedéssel fogadtatott. A Marsmezö süppedékes talaját, Páris kapui előtt fekvő gyönyörű pázsittal felcserélni : ez volt a lovaregylet régi eszméje, mellynek azonnal kiviteléhez fogott. A tér kikutatása, a leendő költségek kiszámítása, a felmerülendő esélyek s akadályok előre megfontolása nagy feladat volt, de nem kellett attól tartani, hogy a lovaregylet tehetségét felülmúlja. Emelkedett ugyan imitt-amott kétség e vállalatnak sikere iránt, de egy szerencsés esemény ezt is eloszlatta s a nehézségeket eltávolította. A „Cercle de la rue Royale", mellyet a legelőkelőbb párisi ifjúság képezett, a Jockey-clubbal egyesülvén, ez a leggazdagabb legtehetősebb társulattá vált, melly Párisban valaha fennállott. E naptól fogva nem vala mitől félni többé ; az út ki vala egyengetve, könnyű volt a haladás előre. A következő 1855 évet járáskelés, alkudozások s a pénzügyek előleges rendezése igénybe vevék, de már 1856-ban az egylet magát újra szervezte s minden dolgát véglegesen rendbe hozá. Ezután két szerződést kötött a lovaregylet s pedig egyet Páris városával, melly szerint a város az egyletnek a buologne-i ligetben kiszemelt verseny tért 12,000 frank évi haszonbérért átadta, kötelezvén magát egyszersmind a tért rendben tartani s az állványok felépítésére 500,000 frankot fordítani, a másikat a kereskedelmi minisz • terrel ; mellyek után a császártól is felhatalmaztatván, a munkálatok nagy tevékenységgel megindíttattak s annyira haladtak, hogy a Boulogne-ligeti új pályatéren az első verseny már 1859. april havában megtartatott. Midőn a császár a boulogne-i ligetben ama nagyszerű munkálatokat, mellyek az egész világ figyelmét magukra vonták megkezdeté s midőn itt versenypályát rendezni szándékozott : mindenek előtt a lovaregylet választmányát hivatá magához, mellynek tagjaival az egész tért gyalog bejárván s megszemlélvén, és a teendők részletei után tudakolódván, véleményét megállapitá s a munkálatok megkezdését elrendelé. E munkálatok Alphand igazgatósága alatt a legnagyobb pontossággal s bámulandó gyorsasággal folytak. Itt egyszersmind helyén lenni véljük, ezen — a francziák szerint páratlan versenytérnek közelebbi ismertetését adni. A Boulogne-ligeti versenytér körülbelül 66 hektárnyi kiterjedésű ; kelet felöl a boulognei liget, nyugotnak a Szajna környezi, míg dél felől Boulogne falva, észak-