Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860
1860-02-30 / 6. szám
93 közlemény azonban még nem kiadott parancs s ennek folytán még kimondhatjuk azon átalános alapvonásokat mellyeket ellenük felhozni jóknak látunk. Szélsőségeknek nem levén barátja, sem az olygarchia , sem a demokratia pártjára nem állunk; s átaláu nem óhajtunk semmi egyebet, mint a jog alapelveit s ezekkel a birtokjogot sértetlenül fenntartva látni. így azonban , miként e tervezetek előttünk feküsznek , azoknak kiválólag két iránya ötlik szemünkbe ; először : új megcsonkítása a nemesség s mindazok jogainak, kik vadászszabadalmakkal felruházvák; másodszor : világos behozatala egy új közvetett adónak. A következő rövid taglalások tagadhatlanúl ezen irányok ellen intézvék , azonban igen csalatkoznék mindenki, a ki azzal vádolna : hogy ez által a hűbéri rendszert akarjuk oltalom alá venni, minthogy nem azon okból lépünk fel e tervezetek ellen , mert általuk a nemességnek s vele egy társadalmi fokon állóknak jogai szenvednének csonkulást : hanem mert átalán a jogosítottaknak hozzászólása s beegyezése nélkül, megerősített jogaik megszüntetése s elvitázhatlan tulajdonuk van szóba hozza; miből olly jogállapot következhetnék, melly elvállalt elvkint, jól rendezett államban érvényre nem juthat. Történelmi alapba gyökerezett jogokat illynemü törvényjavaslat által megtámadni nem szabad;a törvénynek pedig, mellynek czélja rendet eszközölni, szintén nem szabad a feljogosultak bármelly kiváltságát azoknak beegyezése nélkül bántani; történelmi jogok tekintet uéL.'ili halomra döntése által az illy törvény maga adja példáját az erőszakos eljárásnak s magát a felkelésnek és az álladalmi viszonyok megsemmitésének alapjára állítja ; s így azt hisszük : hogy mindazok, kik kislelkűség nélkül, az idézett szélsőségeket mellőzik, részünkre állandnak s helyben hagyandják ama véleményünket : hogy a viszonyoknak minden erőszakos megoldása , helytelen — talán eszélytelen példa a népekre nézve. Átmenvén tehát taglalásunk tárgyára , állíthatónak gondoljuk : miszerint a vadászatot i lletőleg, még mai napig nem akadt példája annak , hogy a magyarországi birtokosok bármelylyike is , hajdani földesúri vagy tulajdonosi jogairól csak a legkisebb tekintetben is lemondott volna. De merjük állítani azt is , hogy mindenki sokkal nyomatékosabban s liathatóbban gyakorolja ezen jogait az utóbbi időkben , mint azt 184'/ 8-ban s az előtt cselekvé. E jogoknak birtoklatát sem a kormány , sem a jobbágyság felszabadulása , sem pedig új jogok gyakorlása, olly személyek részéről, kiknek ehez előbb joguk nem volt—nem akadályozá ; s minthogy ezt tagadui alig lehet, tehát szükséges itt teljes fogalmát adni azon jogoknak , mellyekkel minden birtokos fel volt ruházva : hogy igy megismerkedjünk az alappal, melly az illyféle törvényekhez szükséges. Nem ereszkedünk taglalásába azon fokozatoknak , mellyeket a tisztelt erdészegylet egy vagy a másik évig felvesz , mi a birtokjogon magán semmit sem változtat. Nem hogy e történelmi , különleges jog természetszerű kifejlődésének szükségességét elismernők itt; e jogot máirég kifejlődöttnek tartjuk. Tagadjuk mindenkép „szükséges voltát e jogállapot mellőzésének, mellynek létezése a jogélet jelen alakjával meg nem egyezhető" se jognak állását, minden megkülönböztető fokozat nélkül úgy tekintjük : amint azt a birtokosok 184'/ 8-ban élvezték s tettleg máig is élvezik ; mi világos tanúbizonysága annak, hogy az a jelen állapottal tökéletesen megegyeztethető. A magyarországi földesúrnak s birtokosnak az 1802-dik év óta törvényes szabadságában áll földbirtoka területének felén a vadászatot eltiltani. A földbirtokhoz azonban nemcsak a saját azaz allodialis terület tartozott: hanem az úrbéri is , tehát nem csupán kizárólag az urasági területnek , — mint ezt különben a t. erdészegylet is egészen helyesen felemlíti s itt csak az átalanos fogalom végett ismétlünk — hanem az egész határnak felén volt a vadászat eltiltható , és pedig többnyire egy összeségbe véve , vagy a mint épen alkalmasabb volt, akár urasági , akár jobbágyi földeken ; mi elvitázhatlan jele annak , hogy a vadászatijog határozott és sértetlen tulajdona a földesuraknak és birtokosoknak. Ezen törvényes engedély a vadászat cltilthatására a földbirtok felén azonban azon kötelezettséget vonta maga után , hogy az illető, birtokának másik felét a szabad vadászatnak adja át s pedig azon törvényes kimondott okból : hogy az akkori időben nem katonaköteles nemességnek, módja és alkalma legyen magát a fegyverkezelésben gyakorolni. Midőn az 184 7/ 8-diki országgyűlésen , Magyarország összes nemessége, az útbéri viszo-
