Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860
1860-11-30 / 33. szám
540 te és biztosítják a kelepcze ellen. E derék tyúk halálaig őrzi fészkét és csibéit. — Azt hinné talán valaki, hogy könnyű dolog a fajd fészkét kiszedni? a ki erre indul , hasztalanul fecsérli idejét. Egy napon, a véletlen egy vadászt olly helyre vezetett, hol igen sok volt a fajdfészek. A váratlan találmány nagyon megtetszett neki s azonnal a kis fajdokra tört. E kis szárnyasoknak azonban kitűnő karmaik vannak s anya és fia gyorsan menekültek a magas füvekbe. A vén tyúknak kotyogása vezette a vadász lépteit s végre midőn már kezeit nyújtotta zsákmánya után : a tyúk felrepül s a fészekszedő se nem lát se nem ball többé felőle semmit. Keres, kutat mindenfelé, de mind hasztalan ; az aprók is eltűntek vele együtt, mintha anyjuk szárnyain magával vitte volna őket. Tisztában akarván emberünk a dolog felöl lenni, megbúzta magát egy sttrü bokorban , hol a kimenetelt várta. Türelmének nem kelle sokáig szenvednie. Az anya nem sokára visszatért s halk kiáltást hallatott, mire az aprók azonnal összefutottak, az egyik innét jővén, a másik amonnét, mintha a föld gyomrában volt volna búvhelyük. Új üldözés új fennsülést eredményezett. Az anyafajd fiait maga ntán bivta s valahányszor útjukban köre, göröngyre , vagy valami kis gödörre akadtak, mindannyiszor az aprók egyik a mögött, vagy abban bújt el, a nélkül, bogy a vén tyúk futtában megállott, vagy kotyogásában elhallgatott volna. Mikor fiai már mind el voltak rejtve , akkor a tyúk felrepült és sok ravaszság kellett volna ahoz, hogy az aprók menhelyeit valaki felfedezze. Ez ügyes c.-el biztosságba helyzi a fajdfiakat a vadorok üldözése s a ragadozók kapzsisága ellen. Igen ritka eset ezért az is, hogy a fajdcsibék nagykorúságukat el ne érnék. Tapasztaltam azt is, milly nagy gonddal fedi el a fajdtyuk tojásait a szem elől, midőn fészkét odahagyja. Porral és falevelekkel fedi el ezeket s közvetlenül felrepül, bogy a róka vagy menyét fel ne fedezhessék a helyet, hol anyai reményei nyugosznak. Sem a házi tyúk, sem a fogoly nem viseltetik több gondoskodással családja iránt mint a fajdtyúk, vidékünk legvadabb madarainak egyike. Isten ez állat szívébe olly érzelmeket oltott, mellyek sok feledékeny és inkább saját testéről mint magzatjáról gondoskodó anyát megszégyenítnének. A természet minden egyes mozzanatából az emberi lény számtalan fontos és hasznos útmutatást vonhat. Ne sajnáljuk azonban a fajdtyúknak aprai iránti ezen óvatosságát, mert ép ez élvezetünknek forrása. E nélkül ezen érdekes szárnyas állat hamar kipusztulna s nem lenne alkalmunk élni ezen útmutatással, mellyet Ígértem s e sorokban meg is adtam. (Léon de Thier. Journal dee Chasseurs.) Eladó lovak. Tápió-Sághon vagy a vevő kívánatára Pesten is: Szürke négyes fogat, 15 m. 1' nagyságú. Két 6é. kancza és két idős herélt. Az eleje, 800 fr. választva kettő 800 for. a rudasok 600 for. Értekezhetni a tulajdonosnál, Pest váczi-utcza gr. Keglevich ház. TARTALOM: Vadászrajz a Fehér-Kárpátokból. — A csákói nemzeti országos agárverseny. — A jukker fogatokról. — Fajdvadászat az Ardennes-ekben. (Vége.) — Eladó lovak. Tulajdonos kiadó és felelős szerkesztő Bérezy Károly . Pest, 1860. Emich Gusztáv M. Akad. nyomdász.
