Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-09-30 / 27. szám

435 Nehogy a nagyszerű vadásztér rajzolgatásával azolva ió képzelő tehetségét nagyon felcsigázzam s így az eredmény annál kisebbnek tessék: azzal kezdem, hogy összesen öt zerge esett. Hogy többet nem lőttünk, annak két oka volt. Az egyik ok súlyát fájdalom egészen magamnak kell viselnem, ki — mint társulatunk elnöke — a vadászatot rendeztem. A siker tán semmiféle vadászaton nem függ annyira a rendező helyismeretétől , mint épen e nemében a vadászatnak; s habár társaim közt legtöbbet is jártam be vadászteriink bérczeit, még nagyon távol vagyok azon bizalommal teljes öntudattól, mellyel egy — begyei közt sok évet töltött zergevadász vezeti társait, állítja a biztos forgókra s adja a jelt értelmes liajtóinak, hogy kezdjék meg működésüket. De hát az értelmes hajtók hol vannak? Nem lehet ugyan némi értelmiséséget eltagadni a Retyezát aljában lakó néptől, kiket bajtóknak használunk, — de azt követelni sem lehet tőlük, hogy teendőjüket úgy végezzék, mint vadászok, kik mindig általuk őrzött és járt vadászíeret hajtanak. A második okban, hogy csak öt zerge esett, ismét részes vagyok — habár ennek terhe elbordásábau még erős vállak osztoznak velem. Rosszúl lőttünk — nagyon rosszúl lőttünk. Feledem, hogy kinek hány golyója basitá a szép tiszta léget, — vagy tőidéivé a századoktól barnáit öreg szirt szegleteit, pattant szikláról sziklára, inig végre erőtlenül hullott a mélységbe, hogy gyilkos czélját nem érve örökre nyugodjék. — Vigasztaljuk magunkat azon tudattal, hogy minden hibázott lövésünkért nem egy-egy ellenséggel él több, hanem egy-egy élő zergével vagyunk gazdagabbak, mellyek megszaporodva fognak jövöre higgadtabban irányzott fegyvereink elébe jöni. Pajtásim megbocsátnak , hogy vadászteriink jó hírneve megmentéseért lövészhiuságukat keile föláldoznom. - Ne mulassunk el semmi alkalmat, a golyólövésben magunkat gyakorolni s máskor bizonyosan több zergét hozunk be begyeinkről. Fentartom magamnak jövő évre a tán jobban sikerülendő vadászatunk leírásakor, helyiségünk érdekesbb részeit megismertetni. Résztvettek a vadászatban .-Részvényesek: Gr. Andrásy Aladár. Gróf Károlyi Sándor. Gr. Bethlen Olivér. Kendeffy Sámuel. Keudeífy Árpád. Gr. Bethlen Sándor. — Vendégek: B. Vay Béla. B. Nopcsa Ferencz. Gr. Bethlen Gábor. Az öt zerge közül lött gróf Andrásy Aladár kettőt; gróf Károlyi Sándor, gróf Bethlen Olivér, gróf Bethlen Gábor — egyet-egyet. Gévard és B o 111 b o n u e 1. E világot kétségkívül egy a gondviseléstől adott fensöbb öszbang kormányoz: za,éleszti s tartja fenn; de megkell vallanunk, hogy ezen összhang igen sajátszerű. - Ne tévedjünk a végtelenségbe, maradjunk annak e csekély parányán, mellyen [ lakunk; mit tapasztalunk itt? minő összhang létezik itten? A vérontás összhangja. l A vizekben, a légben és szárazföldön folytonos a mészárlás; észak, dél, kelet és ínyugotfelé, a sarkok jegén, az egyenlítő bősége alatt, kétlábuak, négylábúak,