Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-09-10 / 25. szám

398 hozzá, mint ép, természetes ész, következetesség és türelem s főkép ez utóbbi, melly még a lovak sőt a gyermekek növelésénél is föfeltétel; e nélkül mire sem lehet menni s a hevesség vagy indulatosság el fogja rontani a növendéket. Ki maga nem ér reá, bízza kutyáit értelmes, ügyes erdész kezére s ez aránylag csekély áron olly vizslát fog neki átadni, minőért nagy árt fogott volna adni szorultság idején. Házi tenyésztésre némellyek azért nem hajlandók, mert — úgymondják — sok kölyök vész el a kutyabetegségben. Erre nézve jelentenünk kell , hogy Anglia Norwich városában Rackham vegyész legújabban bizonyos szert talált fel, melly a „Sporting Review" szerint biztos orvossága a kutyabetegségnek s még eddig nem volt eset, hogy ne használt volna. E szert (distemper balls for dogs) Anglia nevezetesb ebólaiban már széltiben alkalmazzák s a tulajdonosok nem győzik eléggé dicsérni jótékony hatását, mellyröl a lapokban bizonyítványokat is közlenek. A kutya soha sem kapja meg másodszor a kölyökbajt; minélfogva ha már egyszer át ment rajta, ismétlődésétől nem kell tartani. Angliában sokan beoltják a kutyát e baj ellen, mi a következő módon törtéuik : — a bajban szenvedő kutya orrából nyákos nedvet különöznek el s ezt a kölykek orrlyukaiba csepegtetik, mindaddig míg e kis kölykek is megkapják a bajt, min azonban könnyen keresztül esnek. Beoltás előtt egy kis adag varjú tövis (Buckthorn, Kreuzdorn) szyrupot adnak nekik, mi a kutyák egyéb betegségeiben is hatalmas gyógyszer. Legjobb idő az ellésre április vagy május, mert a kölykekre ekkor jó meleg idő jár; lia korábban vagy későbben elletnek, a hideg bántani fogja őket s viszszaveti a nölésben, vagy egyébként hat ártalmasan kifejlődésükre. Az egyhasiak közül felnevelésre természetesen mindig a legerősebb választandó; bár tudok eseteket , midőn az elajándékozott gyöngékből váltak a legjobb kutyák, de illy kivételes esetek a szabályt nem dönthetik meg. A kölykek tápiája, mihelyt anyjuk alól elvehetők, burgonya, savó és árpadara. Húst legfölebb keveset kapjanak, mert különben a kutyabetegség annál erősebben jön reájuk. Ellenben sokat mozogjanak s mindig legyen víz előttük. Már az idomítás előtt első teendője a vadásznak kitudni azt, minő indulatú a kölyök; mert az egy alombeliek közül is mindegyiknek más és más bánásmódra lehet szüksége s az egyikkel szigorú keméuyen, míg a másikkal kíméletes szelíden kell bánni. Kellő ügyelet nélkül e részben a legjobb kutya baszoutalanná változhatik. S e szabály a lovak idomítására — sőt a gyermekek nevelésére is alkalmazható. A kőlyket öt, legfölebb hat hónapos kora előtt ki kell vinni a mezőre, eleinte csak sétálva; lassankint el kezdenek czirkálni, behívásra azonban rögtön elő kell jönniök, első dolog levén az engedelmesség. Azután a lapulásra kell tanítani. Ha a kölyök vonakodik, gyöngéden le kell őt nyomni s csakhamar megértendi szándékunkat és néhány nap múlva a „lapúlj" parancsszóra önkényt le fog hasalni. Mindenek fölött pedig türelem s ha a verés el nem kerülhető, soha se távozzunk a kutyától addig, míg meg nem békéltettük. Vannak kik a kutyát verik,