Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-30 / 24. szám

Vázlatok saharai vadászéletemből. (Második közlemény.) Constantineból egy arabbal, ki az oroszlányölő, Jules Gérarduak hajdan alárendeltje volt, most azonban barátja s jeles arab családból származván, hosszabb ideig mint spahis parancsa alatt állott, jelenleg pedig annak szivességéböl kisérőnk vala — elindulván, ez egyszer jobb reményben voltunk, inert Grachmiid (a írancziák monsieur Amida-nak nevezték) türbetöleg tudott francziául s a vadászat körül is bírt némi fogalommal, minélfogva lényeges szolgálatunkra lehetett — és volt is. Folytonos kirándulásainkon okulva, több, szükségesnek elismert vadász- s egyéb készlettel, valamint néhány fentartott élelmiszerrel is elláttuk magunkat : hogy ne legyünk olly nélkülözéseknek kitéve, mint első vadászatainknál a Sadah és Ohdna sivatagain. Azt tanácsolták volt, hogy legelőbb is a Bn—Zekhri feletti sziklákon arabiaí antilopékre vadásszunk s Ein beidab-n át a Beni-schgatmákhoz menjünk, hol szerintük fővadban, hiénákban, sakálokban, servalokban, (felis serval; arabul: gat—l'Rhaba) karakaiokban (felis caracal) részint les-részint hajtóvadászatok által gazdag zsákmány vala nyerhető, s innét a Halufa és Tebessa közötti Chala sivatagba akartunk menni, hogy ott reznekre, hubara túzokokra s talán gazellákra is vadásszunk. Február 12-kén Constantineból jókor elindultunk, de az esö olly szakadva s 24