Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-07-20 / 20. szám

317 Birót mindig csak egyet óhajtanék, ki mindig Ítéljen belátása szerint az első vagy a negyedik nyúlon; nem kötném magam a hármas számhoz, mert egy nyúl sokszor tizenkét süldőnél több erőt kiván; de a birót sem szeretném minden korlát nélkül önkényeszeriut szabadon paczkázni hagyni: erre nézve tehát azon véleményben vagyok, hogy ba a biió Ítéletében egyik fél meg nem nyughatik, a díj egy negyed értéke erejéig legyen joga a leesett agár tulajdonosának öt felhívni s miután az ő agara leesett, vetélytársa pedig talán épen a díjat is elnyeri: tartozzék mindig oldalt hiteles tanú előtt annyi nyúlon csökkenteni erejét, a mennyin a nyertes futott — s ha így a biró ítélete szerint ütne ki a futás, a lefizetett negyedrészt kapja a kihívott, a biró pedig meg lesz jutalmazva egy másik bírónak ugyanazon ítéletével. Úgy gondolom, hogy 12 pár agárnál soha sem fog több összejönni; felteszem hogy minden díjra egyformán 8 bejelentett volna, akkor a 24 agár épen annyi idő alatt futja le magát, mint 8 és ugyauakkorra lesz készen a billikom elnyerésével. Vegyük fel gyakorlatilag; bárom falka indúl a nagy síkságon három felé, ugyanannyi bírákkal; minden falkának kell 7nyúl, feltéve hogy egyet bajt minden pár, ott hol annyi nyúl van mint Csákón, ez néhány óra alatt végbe megy. Na de ez csak azon esetben lenne kivihető, ha minden első nyúl tiszta Ítéletet adna ki, ez pedig novemberben nem remélhető. Azonban minden idegennek, ki részt fog venni e nagyszerű látványban , forró óhajtása leend a nem látott és annyira felkarolt kopászatot élvezni, mit a nemes csákói egylet, ha talán a sorozat nem ugy hozná is, nem fogna megtagadni a nyúlkergetőktöl. Ez alatt a felmaradt agarak szépen kipihennék magukat és harmadnap az egész társaság láttára lennének a dijak elnyerve. Mind ez bárom nap alatt megtörténhetnék és számos jó barát, ismerős jelenlétében az élvezet minden tekintetben dúsabb és vidámabb lenne, mint báró Podmaniczky Frigyes indítványa szerint; mert nagyon sok agarász van, ki az agarak ép és friss futásában találja csak örömét s bár ba egy süveg aranyat nyer is, ha fáradt vagy béna agarát kell látnia, nem lesz kielégítve legnemesebb vágya. Ne fosszanak meg tehát minket vén agarászokat azon felséges dicső látványtól a tisztelt indítványozók, hogy az ország legjobb agarainak tejfel futását ne lássuk; engedjék nekünk azon nagyszerű látványt megérni, hogy majdan midőn a sorsolásra jő az idő s mindenki kinos, de még is édes izgatottságba jő : legyünk tanúi a magyar illetékes szenvedélyének; a mi ha Pesten történik, el fog maradni; ha pedig magukban jelennek meg a próbaíutásra egykét bizonyság előtt a vetélytársak, mi gyönyör hárúl a nagy többségre, ha hallomásból kell megtudni azt, a mit csak a látás tehet kedvessé. » S most végre megemlítem, hogy az első összevetésnél, midőn fel kell tenni minden agárról, hogy ép és pihent, a nyúlját megfogni köteles — s ha nem : essék el mindkettő; a további összevetésnél pedig csak a megállt vagy félre szaladtakra álljon ezen §. Retsky András. 111. Agarász szenvedélyem teljes erejével üdvözlöm a csákói társulat s a haza tisztelt férfiait, kik a „Vadászlap" f. é. 2-dik számában közlött programmal, a