Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-07-10 / 19. szám

311 időkben a rókakopók tenyésztésében az inak és izmok erejének kifej lésére annyi gond lőn fordítva, hogy egyre ezeret lehetne tenni, miszerint versenyben (ha ez lehetséges volna) a rókakopó győzne. A véreb ma már nagyon kiment a divatból, kevesen tartják s legfölebb sebzett vad lassú nyomozására használják — és így, miután tenyésztésére kevés gond van fordítva, minőségében nagyon hanyatlott. Az igaz hogy Druid is véreb, de illy kutya ritkaság. Druid képes olly sebesen menni mint a legjobb rókakopó; egy ízben 14 mértföldnyi futammal rendkívül nehéz talajon egy óra és negyven perez alatt fogott el egy özet. Hozzá fogható vérebet még soha sem láttam." — A kaukázi vadkecskének első élö példánya nem rég érkezett Európába s Nikolajevitsch nagylierczeg Snamenskaja jószágán Peíerhof mellett látható. Az „Archiv für Kunde von Russland" ezeket írja b ritka állatról: — „Az orosz nyelven tii r-nek nevezett Capra Caucasica a Kaukáz magaslatain, például a Kasbeckeu és Ossétiában is található, hol a bennszülöttek d z s i c h v i - nek nevezik. Hajdan több lehetett, ma már olly gyéren fordul elő, hogy egész Európában csak a pétervári és a moszkvai muzeum bír egy pár kitömött példánnyal. Vadászata hallatlan nehézségekkel és éle.veszéllyel jár. A tttr a juh- és a kecske közti átmenetet képezi, mert mig testalkata kecskeszerü, feje és a hím szarva a koséhoz hasonló. Guldenstaet híres utazó volt első, ki leírta s kaukázi kecskének nevezte el. — A túzok Francziaországban olly ritka madár, hogy egynek elejtését vadászi q u i n e - nek (quinterno) nevezik. Franczia földön nem fészkel s eddig Buífon után vándormadárnak tartották , melly tél kezdetén jő meg s tavasszal tovább költözik. Egy „öreg vadász" azonban a „Journal des Chasseurs "-ben kereken tagadja ezen állítást s hatvan évi tapasztalataira hivatkozva vitatja, hogy a túzokotFrancziaországba csak nagy szélvészek vetik, vagy csak nagy havazások kényszeritik élelemkeresés végett oda vetődni, mert csupán a legkeményebb telek idején jelennek meg. Bécs, Pest, Pardubitz 1861. 1862. 1863. Ezer forint díj adja hg Auersperg Vincze e's gr. Harrach 1861. 1862 e's 1863 e'vre. az ausztriai birodalomban született e's nevelt 3 éves lovak számára. Tét 200 for. fele bánat. 1 mföld. Teher : 100 font, kanezára és heréltre 3 fonttal kevesebb. Anyabasban behozott csikókra 3 fonttal több. Nevezni kell 2 éves lovat az illető verseny előtti évben a pardubitzi versenyek utolsó napján. E verseny 1861-ben Bécsben, 1862-ben Pesten, 1863-ban Pardubitzban menend véghez. A török-szent-miklósi lóversenyek sorozata. (September 30.) I. Pony verseny, 50 for. dij '/

2 ang. mfd. ismételve. Futhat minden 14'/

2 markon alóli ló. Urlovarok színekben, teher kiegyenlítés nélkül. Tét 5 foi\ f. vf. II. Egyleti díj 500 for. 2 ang. mfd. Futhat minden félvér ló. Teher 3e'. 110 ft, 4é. 125 ft, 5é. 130 ft, 6é. és idősbre 135 ft, ménre 3 fttal több. Úrlovarok színekben. Tét 25 fr. bánat 10 fr. III. Mezei-gazdák versenye 75 for. az első, 15 for. a második, 10 for. a harmadik lónak. Mezeigazdák lovai mellveket a választmány odavalóknak talál. 1 ang. mfd. A futás nyereg nélkül törtéuik.