Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-06-30 / 18. szám

295 szakhoz tartozó tigyekbe avatkozik s feliratot intézett a felső házhoz, állana el a bili másodszori felolvasásától. Mielőtt azonban e felirat tárgyalás alá kerülhetett volna, az indítványt a felső házban június 12-kén másodszor is felolvasták; mel­lette csak Lord Clanricarde, ellene nagy többség nyilatkozván, Lord Redesdale visszavonta indítványát. Az ellenzők közt volt Lord Derby is, ki hosszú beszédben mutatta meg, hogy a tehernek 7 stone minimumával a kivánt czél nem éretnék el. — Mr William Day valamennyi idomitásban levő lova s liarmincz tenyész­kanczája szabad kézből eladó, — A múlt januárban elhunyt Lord Londesborough ménese, meliyet vérminő­ségre nézve sokan az országban elsőnek tartottak, jun. 12-kén árverés útján elada­dott. Ezen árverésre nem csak minden nevesebb angol tenyésztő, hanem Franczia­ország és Amerika képviselői is megjelentek. Először az egy évesek hozattak elő, 14 csikó Stockvvell, Chanticleer, Voltigeur, Birdcatcher és West Australian — tehát a legjelesebb mének véréből; 500—100 guinea közt keltekel, csak kettő nem ment fel 100 guineaig; aztán jött 23 anyakancza csikajával, mellyek — kettőt kivéve — nagy árakon adattak el; jelesül Gildermiret (ap. The Flying Dutchman) egy West Austruliantól való csikóval s most Stockwelltől fedezetten 1260 guinean vett meg egy Mr Fisher ; Eilerdale 1120 g. ment fel;'a többi 800—150 g. között talált vevőre. Végül három hágó ménre került a sor: ezek közül Stockwellt 4500g. vette meg Mr Naylor; West Australianért 3000 g. adott Mr Smith, ki e lovat kül­földi vevőnek szerezte meg; Warlock 620 g. hozott a pénztárba, hova ezen árve­résből a 40 lóért nem kevesebb mint 20,684 guinea folyt be. A vevők — neveikről Ítélve —mind angolok, kivéve Renard grófot, ki Kathleen Lanercost-kanczát egy West Australiantól való csikóval s Stockwelltől fedezetten 330 guinean vette meg s egy egyéves West Australian kanczacsikóért 105 fontot adott. — Sir Tatton Sykes, melly 1846-ban a kétezer guinea Stakest és a St. Legert nyerte s a Derbyre második volt, később pedig hágó ménül alkalmazva sok jeles csikót nemzett, nem rég bélgyuladás következtében kimúlt. — AfrancziaDerbyt achantillyigyepen MadameLatacliede Fay lova Beau­vais nyerte meg. Az özvegy tulajdonosnő elhúnyt férje nagy és hírei lótenyész­tő volt s utólsó kérése nejéhez azon óhajtását fejezte ki, hogy a ménest mindaddig tartaná fenn, mig lovainak egyike a franczia Derbyt megDyeri. Ez most megtör­tént s nagy a kiváncsiság, váljon Latache de Fay asszonyság túl ád-e boldogúlt férje ménesén. — A „Bell's Life" és a „Field" eddigi rendes jósain kivül legújabban egy más merült fel, ki „Yorkshíreman" álnév alatt a Derby nyerőjét Thormanbyban je­lölte ki. A siker felbátorítván öt, most folytatja jóslatait s a St. Legert egészen Thormanby és Buccaneer közötti kérdésnek mondja, a Goodwoot Cupot pedig ha­tározottan Umpire-nak adja. Vederemo. — Az atblonei toronyversenyen The Arab Maid (lovarja John Meaney) egy kőfalon át harminezhat lábnyi hosszat ugrott; ez a legnagyobb ugrás, Chandler 39 lábnyi ugrása után. — Az angol úrcsolnakászok Amerikát és Francziaországot versenyre bivták

Next

/
Oldalképek
Tartalom