Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-03-20 / 8. szám

118 hogy barátom e mesét számtalanszor elmondván, annak valóságát már maga is hiszi; bennem azonban gyanút keltett ez a többi adott útmutatás haszonvehetösége iránt is. (Folytatjuk.) A ló természetrajzi szempontból tekintve. E lapok tisztelt olvasói talán még emlékezni fognak a múlt évi folyam 27-ik számában közlött értekezésemre a ló körüli egyszerű bánásmódról, mellyben felemlítem : miszerint e nemes állatról mind történelmileg mind természetraj ^.ilag sokat lehetne irni s hogy neui volna érdektelen , ha honunk valamellyik avatott fia a tudomány e két részéből a lóra vonatkozókat kiszemelné s rövid értekezésekbe foglaltan a „Vadász- és Versenylapéban közölné. Minthogy azonban, mindeddig nem akadt senki, a ki igénytelen felszólalásom következtében, e tárgyat felvette volna: avatott toll hiányában a lónak természetrajzi tekintetben ecsetelését magam kisérlendem meg , egyszerűen és röviden, a mennyiben ezt a tárgynak magának terjedelme engedi. A ló az emlős állatok osztályához tartozik, melly osztály átalán véve vala* mennyi között, az emberre nézve leghasznosabb; mert a hozzá tartozó fajoknak testalkatát, tanulékonyságát s egyéb előnyeit tekintve : ez azon osztály, mellynek a természet kiváló jelentőséget adott a földön s meliyet az embernek mintegy szövetséges társul rendelt, a végből : hogy ennek segélyével magát, a többi teremtmények urává emelje. S valóban ezen áilatosztályhoz tartoznak mindazon hü és mellözbetlen házi-állatok, mellyek velünk, veszélyben és bajban , fáradságban és kinban megosztoznak s mind örömben mind búban egykint, megtörhetlen hűséggel , szakadatlan kitartással és fáradbatlanúl mellettünk maradnak. Ez emlős állatok osztályának egy faja a lófaj, mellynek különös tulajdonsága a hasitatlan köröm, vagyis pata, mi mellett ismét a lovat, rövid hegyes fülei s egészen szőrös farka különzik el a többi, ugyan ezen fajhoz tartozó állatoktól, minők : a szamár, öszvér, czebra sat. A lónak testalkatát tekintve, ennél szabályszerűbbet az egész állatországban alig találaudunk s ha bár a többi fajok között is találkozik sok szép és nemes alkotású állat, azokon többé kevesbbé, mindig lehet aránytalan vagy szabályellenes egyes testrészeket látni, mellyeket szép és elnenicsigázott lovon soha fel nem fedezendünk. Végig nézhetünk valamennyi állatok sorozatán ; milly aránytalanúl nagy és idomtalan feje van magának az állatok királyának, a büszke és hatalmas oroszlánynak; milly nehézkes, ügyetlen és idomtalan az ökör, bivaly; milly kellemetlen tekintetet ad a teve kiálló púpjaival, a sertés, medve sat. sat. De nem csupán szép és nemes testalkata, hanem jeles tulajdonai és használhatósága emelték a lovat ama kedvező viszonyba, mellyben az az emberrel áll s részesiték ama gondos és szeretetteljes velebánásban, meliyet mindig élvezett s most is élvez. Leszái^azésáKieles tulajdonait és viselt dolgait feljegyzik; alkatát \ ^ sn&iwnöX J