Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-02-10 / 4. szám

64 szaporodását azon nem csak kivételesen előforduló vétkes szokás, hogy tekintet nélkül a vad párzási idejére, ez irgalomtalanúl pusztíttatik. — Kérdhetnék azon vadásztársaink, kik az illyen vidék sajátságait nem ismerik, mi köze a vad-illetőleg a nyulak szaporodásához a juhászkutyának ? Miért is ide vonatkozólag elmondjuk, hogy itt (Gömörben) az erdőket számtalan juhnyájak legelik s minden nyáj után kullog 2—3 nagy ordas juhászkutya ; — feladatuk ugyan a farkasok távoltartása lenne ; tény azonban, hogy egyebet nem tesznek, mint april havától kezdve folytonosan az erdőket lakván, a fiatal nyulakat fogdossák el, sőt hihetlen ügyességgel birnak öreg nyulak vadászatában is. Vegyük még ehhez, hogy illyen vidéken minden 10—12 nyúlra egy róka esik, hogy fogoly kíméletéről szó siucs — és fölöslegessé válik okadatolása azon állításunknak, hogy illy vidéken a vadnak elébb utóbb el kell pusztulnia. Rendezett uradalmakban és nagyobb birtokokban szabályozva van a vadászat, nincs kétségünk benne, — csak is ezek képeznek fönebbi állitásunk ellenében kivételeket; — ezek tulajdonosai többnyire vadászatkedvelők s nem szorultak buzdításunkra. — De hát többi nagy részében hazánk földének, melly kisebb eldarabolt birtokokból áll, kipusztuljon-e a vad végképen ? — és nincs-e helyén most, midőn a vadászat iránt átalános eddig nem ismert érdekeltség támadt, közremunkálni arra, hogy a vad szaporításáról gondoskodjunk, és azt innentúl ne csak a véletlen esélyeire bizzuk. — Szívesen fölbuzgunk ma már a hazai vadászat e nemzeties sport ügye mellett, azért biztosítsuk magunknak ennek élvezetét. Ez irányban egyesek keveset tehetnek, csak egyesületi működéssel és az eszmének átalános megkedveltetésével lehetend czélt érni. — Tervünk e tekintetben következő : Minden megyében, melly sok erdőterülettel bir, hol nagyobb uradalmak kivételével vadászati tekintetben nincs semmi rend és a vad létszáma évről évre fogy, — alakuljon vadásztársaság, ezenfelül több vagy kevesebb vadászkerületre osztassék a megye kiterjedéséhez képest akkéut, hogy egy kerületre példáúl 20— 40,000 hold erdő essék. Igy kisebb területeken biztosabban lehetend közös czélunkra hatni. Minden vadásztársasági tag az egyletbe lépve kötelezi magát becsületszavával, a vad párzási idejében annak nyugalmat engedni. A tagok által fizetendő ha szinte csekély évi díjból, melly összegek vadászkerületenként kezeltethetnek, farkasirtásra jutalmak lesznek kitiizendők. — Szükséges lenne v. kerületenként felügyelni, bogy a vadászatot jogtalanúl bitorló vadorok, kik lesben sok vadat elpusztítanak, ezen visszaélést ne gyakorolhassák. Évenként minden kerületben rendes, szabályos és igy czélra vezető hajtóvadászatok tartatnának farkasra és rókára, melly vadászatokhoz az illető hatóság is kirendelné a szükséges számú hajtókat, — illy uton haladva pár év alatt oda jutna a vadászkeríílet, hogy a juhoknak erdei legelőkön farkasok általi pusztításától csak ritkán és elvétve lehetvén tartani, a „gazda mint vadász" tilalmat szabna a juhászkutyákra és ekként meglenne vetve a nyulak szaporodásának biztos alapja. — Ez alatt évenként több-több határban fejeztetvén be a tagosítás, kívánatos lesz a határok eltilalmazása. — És nincs