Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-20 / 32. szám

533 kettő. Vedd amazt ott balra, az kakas, mert pánczélos. — Paff! — Bravo ! — íme több is ; de ne löjj, az öreg kakas még benn rejlik s már csak egy lövésed van. — Most rebbent fel — milly méltóság van röptében ! Ne hirtelenkedj, eresztve s pon­tosan lődd. Im még négy fiatal, és újra más két jércze, végre még egy utólsó, alkalmasint a fészekfentő. Öt fiatal kakast számláltunk meg. Forgócső kellett volna e számnak megfelelni. Semmi ! pompásan kettőztél, egy szemreszép öreg kakas s egy asztalra való fiatal az eredmény. A többi még hadd nőjjöá, majd megtalálod. Januárban a németországi nagy vadászatok tulajdonosai, kik a hajtásokban nem eszközölhették a kellő számú lőfogyasztást, vizslával vadásszák és cserkészik a fáczánt. Ezek gyönyörű vadászatok s kis szerencsével napjában8—10 kakas ejt­hető el. E roham az idény végével arra való, hogy a kakasok száma leolvadjon, mert ezek túlszáma a tenyésztésre nézve hátrányos. Valamennyi vad között a fáczánon legmohóbban kap a vadőr. Nem szépsége, hanem piaczi drága ára teszi őt az éjjeli vállalatok czélpontjává. A puskás vadőr csak fáczánra és őzre megy. E két vadnemért Németországban sok bünt követnek el. Az erdőcsőszök lesben állnak s nem egy vadőr hever holtan reggelenkint egy vagy két fáczánnal tarisznyájában. A vadőr este lopódzik ki s a fáczánt azon pillanatban lövi le, midőn ez éji tanyát keresve ágra szállt. Fegyverét az erdőben rejtve tartja s kis adag porral lő, hogy a durranás ne hallszék messzire. A félénkebbek tőröket, bálókat raknak ki s egy csellel élnek, mellyről befejezésül álljon itt e néhány sor : Würtembergben a vadőr gamós póznát visz magával, mellynek végéhez kénes kanótot köt. Ha ágon alvó fáczánt lát, meggyújtja a kanótot, a fáczán csőre alá tartja s ez kábúltan esik le. Némellyek azonban e modor kivihetőségét határozottan tagadják s egy még 1771-ben megjelent vadászmunka erre vonatkozólag igy ir : „Megkísértettük mi is e módot s folyékony kénbe mártott és meggyújtott rongyot nyújtánk fel csőre alá, de a fáczán lerántá azt csőrével, még pedig több ízben ismételve s végre elrepült." — Ezen idézetből az tűnik ki, hogy a fáczán nem alndt s meglepő csupán az, hogy nem rögtön repült el. Ügyesen alkalmazva mindenesetre jó — vagy inkább gyilkos eszköz ez s még vadászszenvedély sem menti, mi a pus­kás vadorban néha feltehető. (Francziából.) Tárogató. (A csákó-pesti falka. — Bunting lószeliditő mutatványa a mülovardában.) Örömmel értesítjük a sportvilágot, különösen a Pest környékén lakót s azt melly a téli hónapokat fővárosunkban szándékozik tölteni, hogy a városi élet kelle­mei mellett a lehető legkényelmesebb vadászatot fogja élvezhetni. A csákói egylet­nek b. P. F. által minap említett terve testté lett ; egy falkának a téli hónap alatti tartása költségeit az aláirt összegek már már fedezik, sőt arra van kilátás, hogy több is fog összegyűlni, mint a mennyit a falka budgete igényel. Mihez képest ha­tározattá vált, hogy a csákói nyúlkopófalkák egyike december 15-e után Pestre jöj­jön fel s itt bárom hónapon át, az az mart. 15-éig vadásszék; a feles aláírásokból

Next

/
Oldalképek
Tartalom