Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-20 / 32. szám

531 szerti és gyakorlatlan lövők voltak, könnyen elképzelhetjük, minő eredményeket lehetne várni egy jól tervezett és jól igazgatott vadásztársulattól. Ha tiz pont elfoglalása elég volt minden utat elzárni a vadállatok előtt két mértföldnyi területen, hogy ne lehetne föltenni, hogy az elállók megkétsze­rezése vagy megháromszorozása mellett csaknem mindig fog esni oroszlány, akár mikor ki, akár mikor visszamegy ? Ha meggondoljuk, liogy a vadászok vetgolyós karabélyokkal lesznek fölfegyverkezve, mellyek soha sem sebeznek, és csupán biztos czélra fognak lőni, midőn az állat lépésben megy a nyilt uton , nem két­kedhetünk, hogy legalább két harmada el fog esni. Föltéve tehát, hogy negyven va­dász fog összeállni, és száz les-éjünk lesz a legalkalmasabb idényben, szabad hin­nünk, hogy legalább ötven oroszlány esik áldozatul. A nappali vadászatok eredmé­nye ugyanannyi párducz lenne. E szám körülbelül egy negyedét képezi azon összeg­nek, mellyre az egész gyarmatban létező oroszlányok jelenlegi számát tenni lehet ; négy-öt év alatt tehát az egész vidéket biztosan ki lehetne tisztítani. Igaz, bogy Tu­nis és Marokkoból is jönnek át oroszlányok, de ezekre nézve, ép ugy mint a pár­duczokra nézve elég lenne, liogy tudomást vegyünk róluk, és azonnal életükkel fizet­nék a kárt, mellyet okozni idejök lehetett volna. E terv kivitelét olly kitartással sürgetjük, mellyet semmi sem tántoríthat meg, és a moskwai berezegnek, a korona fővadászának fölvilágosult és jóakaró védelme alá helyeztük. Mig a határozat megérkezik , Branicki Xaver és Constantin grófok folyvást velünk maradnak szövetkezve, személyesen és kopófalkáikkal, liogy uj diadalok által igazolják az elismerést, mellyet a bennszülöttek már tanúsítottak irántuk. Ez is egyike azon édes gyönyöröknek, mellyeket az algériai vadászatok nyújtanak és mellyeket hiába keresnénk kevésbbé kedvező vidékeken. Mint mondtuk, Afrikában vannak a legszebb fajú busfalók, begyeinek alko­tása és az állatok szokásainál fogva lehet ott vadászni éjjel és nappal, gyalog és lóháton. A kis vadászat szebb és gazdagabb mint bárhol, és a nagynak szomszéd­ságában van. Végre bárom napi járásra vagyunk Paristól s ezen odavetett vázla­tot nem végezhetjük be jobban , mintha a vadászokat, kik elolvasták, meghívjuk: jőjenek személyesen megítélni, hogy e vidék megérdemli-e hírnevét? Fáczánvadászat a Rajnavölgyben. A fáczán (Phasianus Colchicus) eredeti hazája a Phasus folyó partja Colchis szigetén, honnan Jázon az aranygyapjat hozta. Miből állt légyen ezen aranygyapjú, az soha sem jött világosságra, hanem az bizonyosnak látszik, hogy a fáczánt Gö­rögországba az argonauták hozták ; közhiedelem szerint pedig hozzánk a keresztes háboriik alkalmával származott el Konstantinápolyból. Azóta a fáczán Európa délibb országaiban, Angliában s északi Németországban is bonosúlt, bár eleinte csak feje­delmek kedvtöltésére és asztalára fenntartott vad vala. Csupán a nagy urak költ­hettek fáczánoskertre s a kiváltságos vad orzóira legszigorúbb büntetések valának mérve. A franczia forradalom, midőn a nemességi jogokat megtörte s a nemzeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom