Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-01-30 / 3. szám
23 1 k% egyesületi ménesek érdekében I. Az egyesületi ménesnek Yisontai úr által rajzolt tervét а „V. és V.-lap" múlt évi 33-ik számában s a „Falusi Gazdában" olvasván, az abban felállított elvekhez kettős érdekből csatlakozom, sőt a keletkezendő ménesnek kellő legelőt — mint vállalkozó —• felajánlom. Teljesen meg vagyok győződve, hogy minden 10 • mértföldön vau egy ménes alakítására szükséges mennyiségű ló vagy csikó : s 5— G mértföldnyi távolság a legelőtől, hova az anyakanczák és csikók küldendők, olly csekély, hogy ezt a tenyésztő számba sem veheti. Minélfogva az ügy nem azon fordúl meg, hogy amènes helyisége A-hoz, B. liez vagy C.-hez legyen közelebb, hanem a fökérdés szerintem az : hol vau a legjobb — czélszerü épülettel s jó bő kutakkal ellátott legelő ? Az egylet üdvösségét — annak jeles indítványozója Visontai úr kétségtelen világosságba helyezte már s igy én, ki e vidék lótenyésztőit ismerem — mielőtt a felajánlandó legelő iránti nézeteimet előterjeszteném — illy egyesületnek Szabolcs és Bihar megyei tényezőiről kívánok szólani. Első helyre kell soroznom Szabolcs egyik szenvedélyes tenyésztőjét Kálióban K. A. urat, ki évenként 5—8 legnemesebb fajú csikót nevel. Továbbá Balkányban S. J. — G. F. — U. P. — K. L. - K. J. — Szakolyban G. K. — M. D. — urakat, kiknél az arab mének után ellett csikók száma évenként 30-35-re tehető. K. Semjén, Létán s más helyeken szintén több csikó neveltetik és minden év tavaszával új gond súlyosodik a tenyésztőkre, mert nincs pásztor s nincs hely, hova a csikók nyaranta elhelyeztessenek. Lépjünk át Biharba. E. Semjén, Selind, Almosd, Vértes, Esztár, Kereki, Szántó, Váncsod, mind olly helyek, hol számos nemes vérű ló tenyészik. Magában Debreczenben igen sok csikót nevelnek a haladó birtokosok. T. Füred, Derzs, Szőllős, Igar, Polgár, Csege, Dob, Dada, Böszörmény, Nánás, Dorog. Fehértó olly helyiségek, hol a létszám a kellő 500 darabot bizonyosan felülhaladja. Bizton állitható, hogy csupán Fehértón a birtokosoknál van évenként 50—70 darab csikó. Im, az itt hamarjában vázolt kis térségről, mellynek átmérője nem több 10 mértföldnél, számitásom szerint kikerül 300 két- három- és négyéves csikó. Hát még az anyakanczák s a jobb állású telkes gazdák csikai ? S az imént elésorolt tenyésztökhez még nem is számitám Borsod tiszavidékét, mint példáúl T. Iveszi, Csáth, Igriczi, Papi, Csécs helységeket, mellyeknek csikai ez idén is legelőmön jártak. A létszám ezen átlagos kimutatásából kitűnik, hogy itt egy ménesegylet legkönnyebben fennállhat, mert ló van elég — s igy csak legelő kell és akarat. Mint már emlitém, egy illy ménes felállítását kettős érdekből óhajtóm; egy az, hogy igy magam is legkönnyebb szerrel, legkevesebb költséggel s legjobb sikerrel nevelhetek csikókat; második indokom az, mert legjobblegelőt, épületet sat. szóval, ménesnek kellő legjobb helyiséget nyújthatok. Jelesül:
