Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-10 / 31. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP Csütörtök november 10. 31. sz. Harmadik évfolyam 1859. V a d á s z r a j z о k. H. (Folytatás.) A hajdankori Palaestinának egyik tartományát a benne tartózkodott rókák sokaságáról rókák földének (Terra Saul) hívták (Sam. 13. 17.); söt még a Sión hegye, az igaz hivők eme szentélye is, a szentírás szerint tele volt rókával. Ha kedves hazánk egyes megyéit az ott tanyázó vadak szerint akarnók elnevezni, úgy Szábolcsot méltán rókaföldnek kellene hívnunk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a róka (canis vulpes) e hazánkbeli második, vagy ha a hiúzt előbbre akarjuk tenni, harmadik dúlófaj a Nyírben különösen elszaporodott volna, mert kevéssé vadásszák ; hanem, hogy minden kitelhető zaklatás daczára is állandóul annyi tartózkodik itt, mint más három vármegyében sem együttvéve. A ravasz éjjeli orvnak különösen tetszik ezen lágy homokos földterület , mellyen minden nagyobb zaj nélkül s kényelmesen elkulloghat, mellynek számtalan nádasaiban, torzsaiban s cserjéiben, mint megannyi válogatott födözetben minden lépten nyomon elbujhatik; hol végre a sok tekervényes buczkák, árkok és apróbb mélyedések olly jól eltakarják öt gyakori kirándulásaiban, hogy tökéletes biztosságban hivén magát, természete és szokása ellenére gyakran minden elővigyázat nélkül csak úgy andalogva s lehorgasztott fővel őgyeleg, mintha a múltkori kellemes libatoron, vagy jövő falatozásokon tépelődnék, melly szemtelen elbizakodottságáért, midőn váratlanul a vadászra bukkan, nem ritkán életével, vagy legalább is egyik lábszárával adózik. 31