Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-10-30 / 30. szám

503 rémülve hüsz darab anyabirkája fausse couchet tett — az illyen emberek kinevetve törvény útjára lőnek igazítva s idétlenségeikkel rövid időn felhagytak. A kártalanítás módjáról sok vita folyt már, váljon ez a patkónyomok vagya lovarok száma szerint, vagy átlag véve történjék-e — mindez azonban gyakorla­tilag kivihetleo s azt hiszem, a pardubitzi eljárás a legjobb. A vidéket jól ismerő falkár minden vadászatot pontosan feljegyez, hol kezdődött, hol végződött, milly határok estek közbe, hány lovas volt sat. A vadászidény végével összeszámolják aztán, hányszor volt egyegy határ érintve, tekintettel ennek nagyságára és földei­nek minőségére és arra: száraz idő járt-e vagy nedves — sakkor aránylagosan mél­tányos kárpótlás adatik. A pardubitzi vadászöltözék az angol; veres kabát, bőrnadrág, lehajtott csizma, vadászsapka vagy kalap ; a falkamester és a falkár rövid angol kürtöt hord nyergén, a második ostorász pedig néhány ebnyaklót egy lassohoz hasonló kötélén a szarvas megfogására. Csak az urak s a három piqueur viselnek veres kabátot ; a lovászmesterek s más vadászatkisérök kerek fekete frakkot. • A vadászlovak rendesen october végén nyíratnak vagy perzseltetnek meg. — Annak , hogy ez nem ártalmas, legvilágosabb bizonyságát nyújtják a falkához tar­tozó lovak, mellyek novemberben és decemberben a vadászat kezdetén vagy végén illy nyirottan gyakran órákhosszat állanak a hideg esőn vagy mennek át a jeges Elbán. Nevezetes példája egy ló kitartási erejének a következő : herczeg Auersperg a vadászatról egyedül sötét éjjel visszatért, felhevült lovával egy mocsárba bukott — s önmaga is csak üggyel bajjal birván menekülni, lovát a mocsárba hagyva gyalog ért haza Pardnbitzba. A rögtön több emberrel kiküldött lovászmester egész éjjel hasztalan keresi a lovat, csak reggeli 8 órakor akad reá és négy nappal reá a ló ismét épen és élénken jelen meg a vadászaton. Az elbeczézett hack oda lett volna bele, az idomított vadászié vitézül kiállotta a bajt. Egy második ló a vadászaton a legfényüzőbb nagy úri kényelem, de igen könnyű s igen ügyes lovász kell hozzá. hogy ez a vadászattól eine maradjon s a második lovat elfárasztás nélkül kellő perczben szolgálatra állítsa. Ki e kényelemre költeni nem akar, az két léhlzetü lóra tegyen szert s illyen egyedül csak a telivér. A félvér, ha egyszer már megállapodásig van lovagolva, bátran haza vezethető, mert azon nap senki sem fog belőle többé vágtatást kicsikarni ; a telivérnek azon­ban csak öt percznyi nyugalomra s a heveder megeresztésére van szüksége és sar­kantyuzottan ismét a falka után sietend. Egy idős telivér szürke Stougard több év előtt az ostorász alatt egy borzasztó futamban elejétől végig a falka mellett ma­radt — a Nolitz melletti terjedelmes sikon jobbra és balra veres kabátosak állong­tak kiállóit lovaik mellett, a szürke ernyedetlenül vágtatott a hallaliig, mellyhez egyes egyedül ért s onnan ismét 4 német mértföldnyire vigan ment haza. Midőn azon­ban lenyergelnék, párszor nagyot fújt s holtan rogyott össze. He died game! Pardubitzhan hetenkint négyszer, hétfőn, kedden, pénteken és szombaton áll a kopászat, szerdán és csütörtökön lövadászatok tartatnak a környék uradalmaiban, mellyeknek erdökörei a legszebb sportot, kastélyai a legjobb comfortot nyújtják. Senki sem fog ellentmondani, ha Zieh, Hradek, Chlumetz, Herzm innmiestes, Chol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom