Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-10-30 / 30. szám

VADÁ

SZ- ÉS V

ER

SENYLAP. Vasárnap october 30. 30. SZ. Harmadik évfolyam 1859. Vadászrajzok. п. (Folytatás.) Szabolcsnak vadállománya, mint már mondva volt, a legváltozatosb s leggazdagabb, mit csak kivánni lehet. A sok rejt, búvó, enyhely és födözet, mit az elszaggatott mező, a sok apróbb, télen befagyó nádcseret, a bokros cserjék és sürü aljerdök képeznek, de magok a kopár buczka völgyek is, mik a barmok és házi állatok tanyájához közel, a falásra elegendő konczot, üldözéskor biztos menedéket s födött illanást engednek, a dúlóvad szaporaságának különösen kedveznek. Farkas (canis lupns) a nyírbátori, bélteki, ujfejértói, karászi, baktai stb. erdőkben mindig, száraz évszakokon át pedig a rétközi sürü nádasokban is, midőn a magasan kiálló nád- és gyékénytövek zsombékjai közt mély üregek s hasadékok támadnak, hol a rabló egész heteken és hónapokon át észrevétlen s bántatlanúl lappanghat, leginkább szeret tartózkodni, és akár kopó akár pedig hajtó előtt gyakran jő lövésre. Sok német szakiró, különösen a régiebbek, kik farkast még természetben láttak, melly szerencsében az ujabbak mint tudjuk már vagy pár évtized óta azért nem részesültek, mennyiben ezen vadur az úgynevezett civilisationak különben is nagy ellene — ennek két nemét, erdei vagy hegyi (WaldWolf) és réti farkast (Sumpf oder RohrWolf) különböztetik 30