Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-10-20 / 29. szám

4Y6 jobb oldalra kell veregetni és viszont ; természetes, hogy a légyfekvés megváltozta­tása ovatosan és fokozatosan eszközlendö. 5. A pistoly alakja és töltése. — A czélpistolyok összeállításában mintegy 25 év óta nagy haladás történt s egyes alkatrészek alakja lényegesen megváltozott. Mig a régi czélpistoly csöve a száj felé hegyesre volt ráspolva, addig a mos­tani egészen egyenlő furatú, ugy hogy a porzsák teriméje a csöszájéval majdnem egészen egyenlő. A kerek csövek helyett most nyolcz szögletüeket használnak, mellyeke szög­letekkel erősebben fektisznek az ágyazatban s kisebb öblük daczára is elegendő erővel birnak arra, hogy a golyó pontos röptét az oldalfalak vibrátiója ne gátolja. A mai pistoly falcsavara szük üreggel van ellátva s a töltés (a régi móddal ellen­kezőleg) igen kis adag lőporból áll, mert a nagy töltés kemény lökést okoz s ez a kéz fekvését a pontos czélvonalból kibillenti. A ezélpistolyt keményen tölteni czél­iránytalan is, mert nem arról van a szó, hogy a golyó nagy erővel vágjon a tár­csába, hanem arról, hogy a czélba vett pontot érje. A lőportöltés azonban soha olly gyönge ne legyen, hogy a golyó pontos röp­tének árthasson ; minélfogva azon esetben, ha a golyó pontos czélzás mellett sem következetesen vág a tárcsába, afigyelem a löportöltésre fordítandó. Mert ha a lőpor elavúlt vagy nem elég erős, akkor a golyó ferdén vág s ekkor a töltést kell növelni. A gyakorlott pistolyász füle már a golyóvágodásról is megismeri, elég erős volt-e a lövés vagy nem — s erre nézve inkább a gyakorlatra mint az elméletre kell utalnunk. A pistolyszerszám rugójának csak épen olly erősnek kell lennie , mint a mennyire ez szükséges a czélra, hogy a kupacsot az éles szélű kupacshegyen elpattantsa. Készakarva mondjuk az „éles szélű" kupacshegyen, mert ha ez éles szélű, a kupacs csekély ütésre is elpattan. A gyönge rugótoll a pontos lövésre nézt igen kedvező, mert a kéz támasztéktalan szabad helyzetében a sárkány erős lecsap­panása a kezet természetesen megrendíti s a pistolyt a czélvonalból kibillenti. Ha a pistoly biztosan, szabályszerűen és természetesen, minden erőfeszítés és ideges vonaglás nélkül nyugszik a marokban, mig az ujjak azt könnyeden kerí­tik át : a lövész nem egy könnyen fog jobbra vagy balra löni', hanem inkább úgy­nevezett póznalövéseket teend, mellyeken aztán könnyű igazitani aként, hogy a legyet magasabban vagy alacsonyabban vesszük a rézsbe. A pistolyagy szilárdab­ban fekszik a marokban, ha halbőrrel van bevonva vagy ha metszések vannak rajta ; a metszések érdes rovatai a kézbe nyomódnak s ez nem csúszhatik le olly könnyen , mint a sima agyról. — Jules Gérard franczia és angol lapokban jelenti,hogy oct 0her 15-kén ismét Algériába megy oroszlány vadászatra s felhívja a hozzá csatlakozni óhajtókat, hogy ez iránt a „Journal des Chasseurs" szerkesztősége utján értekezzenek vele. Eddig tiz a vállalkozók száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom