Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-10-20 / 29. szám
470 geteg lakóinak. Itt honos volt akkor a szarvas és őzvad, a vadkan, és bizonyosan medve is jött le az ungbi és bereghi hegyekről. A farkas, róka, vidra, borz, nyest, vadmacska, aztán mindennemű szárnyas vadak százai és ezrei lakhatták e nagyszerű rejteket, miknek az égalj, földalkat és magány olly kitűnően kedvezett. Hogy a Tiszamelléki hajdani őserdőkben, különösen a Szamos, Csaroda és Szernye beszakadásai körül hódak is tanyáztak, nem egy öreg embertől hallám. A nyirfajd még csak néhány év előtt állandó vadként tartózkodott a mándoki és szentmártoni csalitokban, eleget leltek a nyírbátori, és a csomaközi ligetekben is; most a beregbmegyei, csonkapapi, haranglábi és barabási határokba költözött s ott is — mert ezen felséges vad semmi ápolásban nem részesül, hanem a harmadik megyéből is járnak rá s a tudatlan parasztok tojását is elszedik — már csak gyéren kapható. Ennyi elég a Nyírről, talán már sok is ! Egyszer mindenkorra bocsánatot kell kérnem, ha a területi viszonyok leírásánál kissé hosszadalmas valék. Mentségemül szolgáljon azon mindnyájunk által ismert körülmény, hogy a földalkat, növényzet, szóval a külső természet s az ezekre befolyással levő elemi tényezők oly szoros összeköttetésben állanak a vadászatnak elméleti s gyakorlati oldalával, hogy ezeket valamelly mezőnynek megismertetésénél mellőznünk sehogy sem lehet. Milly közel viszonyban áll a mi tudományunk az egyetemes természet tanulmányozásával, futólag már egyszer érintettem volt. — Laube, ki a német vadászirók közt kitűnő helyet foglal el, Jagdbrevierjének 79-ik fejezetében is köriilbelől azt mondja, hogy : „Vadászati következtetéseink ,,olly alakok, miket a természettől kölcsönözünk s mely,,lyek, mennyire a természet menetét és törvényeit is,,merjük, ezeknek megfelelnek. Azért rejlik a külső „vadászéletben, melly a természettel legbensőbben „érintkezik, olly fölötte érdekes és egy férfi foglalkozásához méltó tünemények egész világa." A Rétköz leírásánál már sokkal rövidebbek lehetünk. Ezt a lapok olvasói a vidravadászat leírásából, melly e vadászatnak színhelye volt, , már ismerik. Hasonmása ez továbbá a Sárrétjének , mellyel e lapokon szintén foglalkozám. Ép olly rengeteg nádasok és álló vagy folyóvíz borította térségek vannak itt is, mint amaz alföldi nagy vizmederben. A vizi vadászatnak itt is ugyanazon nemeivel, sőt némi tekintetben többel is találkozunk, mint amott. A pákászra is itt akadunk ismét, ki elmond-